Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

13. 1918. július 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 923

466 1918. július 17-iki közgyűlés. 923. szám. !923. Tárgyaltatott folytatólag a bizottság és tanács 91.417/1918—

VI. számú előterjesztése: a községi alap és a székesfőváros kezelése alatt álló intézetek és alapok 1918. évi költségelőirányzatának megállapítása ügyében. A közgyűlés tudomásul veszi a tanácsnak arról szóló jelentését, hogy az 1918. évi költségvetés előirányzatát és az azt kísérő jelentést az 1872. évi XXXVI. t.-c. 90. §-ának megfelelően a helybeli adózók részéről való megtekinthetés végett 15 napra közszemlére kitette, hogy eme kitételről a közönséget a Budapesti Közlönyben közzétett hirdetmény útján értesítette és hogy a költségelőirányzatra és tanácsi jelentésre vonatkozóan a helybeli adózók részéről észrevétel nem történt; tudomásul veszi továbbá a közgyűlés, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai a költségvetést, annak mellékleteit és a tanács kísérő jelentését kinyomatva idejében kézhezvették; tudó-' másul veszi végül a közgyűlés a tanács jelentésének azt a részét is, amely az előző költségvetések megállapítása alkalmából kiadott különböző indítványokra, utasításokra, nemkülönben a függő fontosabb kérdések állapotára és azok legközelebb várható alakulására vonatkozik. A költségelőirányzatnak a pénzügyi bizottságban történt tárgyalása alkalmával dr. Feleki Béla bizottsági tagnak azt az indítványát, hogy: „a községi üzemek adómentessége ügyében, illetve annak az érdekében, hogy a községi üzemek az állami üzemekkel teljesen egyforma elbánásban részesüljenek, újabb indokolt felterjesztés intéztessék a kormányhoz/és a törvényhozáshoz;" / továbbá Szabó József bizottsági tagnak azt az indítványát, hogy: „a közgyűlés forduljon fölterjesztéssel a m. kir. kormányhoz, esetleg fölirattal az országgyűléshez azirányban, hogy a hadinyereségadóról rendelkező törvények megváltoztatásával, Budapest székesfőváros törvényi felhatalmazást nyerjen arra, hogy a háború által okozott kiadások fedezésére a hadinyereségadó után községi pótadót szedhessen, a tárgyalások eredményeként szükségesnek mutatkozó százalék erejéig;" valamint a költségelőirányzat tárgyalása alkalmával az általános vita során Ember Károly bizottsági tagnak előterjesztett azt az indítványát, hogy: „mondja ki a közgyűlés,, hogy a főváros népoktatási szükségletének a fedezéséré nyerendő államsegélyt a jövőben nem általánosságban, csupán a főváros nagy áldozataira való hivatkozással kéri, hanem kifejezetten az 1907. évi XXVII. t.-c, illetve az 1913. évi XVI. t.-c. alapján, mint fizetéskiegészítő államsegélyt; utasítja ezúttal a közgyűlés a tanácsot, hogy az erre vonatkozó előterjesztést a törvényes rendelkezésekkel és a szükséges adatokkal fölszerelve dolgozza ki és az illetékes szakbizottságnak meghallgatása után mielőbb terjessze a közgyűlés elé;" a közgyűlés tárgyalás és javaslattétel végett kiadja a tanácsnak. A részletes tárgyalás során a közgyűlés a költségvetés egyes fejezeteit a következő összegekben állapítja meg: I. Községi alap. I. Rendes kiadások. I. Közigazgatási személyzet fizetése és lakáspénze . . . 8,639.347 K I. a. A közigazgatási személyzet létszámrendezése . . . 2,980.100 „ I. b. Évközi előléptetések és új alkalmazások ...... 46.000 „