Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

12. 1918. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 903

r 191ft. július 10-iki közgyűlés.. 903. szám. 429 1. ha a gyermek apja meghalt, vagy holttá nyilváníttatott, vagy 2. ha a gyermek apja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen, vagy 3. ha a nöalkalmazott a gyermek apjától különválva él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll és hogy eltartásáról ő gondoskodik. A nőalkalmazottat megillető családi pótlékhoz való igényt a nöalkalmazottnak újabb férjhezmenetele nem szünteti meg. A jelen szakasz 3. pontja alatt említett esetben a nöalkalmazott nem tarthat igényt családi pótlékra akkor, ha a gyermek apja is a 2. szakasz alá eső akár állami, akár fővárosi alkalmazott. Ilyen esetben a családi pótlék az apát illeti meg, a nöalkalmazott azonban kívánhatja, hogy az ő gondviselése alatt álló gyermek után járó családi pótlék az ő kezéhez folyósíttassék. Ha több olyan gyermek van, akik után az apának családi pótlék jár és a gyermekek részben az apa, részben a nöalkalmazott gondviselése alatt állanak, a családi pótlékot az apa és a nöalkalmazott gondviselése alatt álló gyermekek számának arányában megosztva kell az apa és a nöalkalmazott kezéhez folyósítani. 5. §. Családi pótlékra igényt egyáltalán nem tarthatnak a 2. szakaszban föl nem sorolt alkalmazottak, nevezetesen: a fizetéstelen vagy tiszteletbeli minőségben alkalmazott azok az alkalmazottak, akik csak tiszteletdíjat élveznek, vagy akik kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre, illetőleg valamely munkálatnak befejezéséig vétettek alkalmazásba, továbbá azok az alkalmazottak, akiknek illetményei külön szerződésekkel állapíttattak meg, valamint a cselédek, napszámosok, mukásolf, munkásnők és az ezekhez hasonló minőségben alkalmazottak, végül a főváros által föntartott vagy folytatott üzemeknek, vállalatoknak és ipartelepeknek alkalmazottai. A második csoportban, továbbá a harmadik csoport 2—4. pontjaiban és. a negyedik csoportban említett alkalmazottak családi • pótlékra csak akkor tarthatnak igényt, ha legalább egy évi jó szolgálatuk van és ha havi-, vagy napidíjukon felül nem élveznek állami, fővárosi, városi, vármegyei, vagy államvasúti pénztárból, a családi pótlék mértékét elérő vagy meghaladó nyugellátást vagy kegyelmi ellátást. Amennyiben ilyen alkalmazott a családi pótlék mértékét el nem érő nyugellátást, vagy kegyelmi ellátást élvez, részére csak az- ellátás és a családi pótlék közötti különbözetet lehet családi „ pótlék címén folyósítani. Az állami, fővárosi, városi, vármegyei vagy államvasúti pénztártól élvezett nyugellátás, vagy kegyelmi ellátás alatt nemcsak az állami, fővárosi, városi, vármegyei, vagy államvasúti forrásból, hanem bármilyen forrásból eredő és állami, fővárosi, városi vármegyei, vagy állam vasúti pénztár által kifizetett nyugellátást vágy kegyelmi ellátást is kell érteni, továbbá, hogy a nyugellátást, vagy kegyelmi ellátást élvezőkre vonatkozó korlátozás azokra is kiterjed, akik bármilyen forrásból eredő és valamely városi, vagy községi pénztár által kifizetett nyugellátást, vagy kegyelmi ellátást élveznek. Ez a korlátozás a nődijnok által özvegyi minőségben esetleg élvezett nyugellátásra vagy kegyelmi ellátása nem vonatkozik. 108