Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

12. 1918. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 823 - 824

382 1918. július 10-iki közgyűlés. 824. szám. (Különfélék 19.103 K), a VII. fejezet 1. címe (Ápolási díjak — Különszobákon ápoltak után 202.669 K), végül a költségvetésen kívüli, új fejezet (A községi műszerüzem 1917. évi fölöslegéből 167.000 K) alatt elért, összesen 392.265 (Háromszázkilencvenkettőezerkettöszázhatvanöt) korona többlet terhére póthitelképen engedélyezi. A 2,584.919 K túlkiadásból ilyen módon a Szent Rókus-kórházi alap keretén belül födözölt összesen 492.069 K levonásával fennmaradó és az alap kiadási II. fejezetének (Személyzet illetményei) 4. címe (Ápoló személyzet 20.946 K) és 5. címe (Szolgák és segédmunkások 46.179 K), továbbá a III. fejezet (Nyugdíjak, kegydíjak és végkielégítések 7987 K), a IV fejezet (Irodai szükségletek 16.370 K), a VII. fejezet (Ruhamosás 2668 K), a IX. fejezet (Tüzelőszükséglet' 282.733 K), a X. fejezet (Termesztmények és anyagok 5653 K), a XI. fejezet (Bútorok és szerek pótlása s azok javítása 69.472 K), a XII. fejezet (Gyógyszerek, műszerek, kötőszerek és egyéb orvosi szükségletek 221.091 K), a XIII. fejezet (Épületfentartás 94.116 K), XIV. fejezet (Tisztogatás, tűzkárbiztosítás stb. 59.118 K), a XV. fejezet (Gépüzem fentartása 2266 K), a XX. fejezet (Közlekedési kiadások és fuvarbérek 35.544 K), a XXII. fejezet (Különfélék 70.084 K), a XXIII. fejezet (A kórházak létesítésére fölhasznált kölcsönösszegek kamatozására 5583 K) és a XXIV. fejezet (A tartalékalap jutaléka 305 K), valamint a VIII. fejezet (Élelmezés az 1,644.804 K-ból még födözetlen 1,152.735 K erejéig) alatt fölmerült 2,092.850 K túlkiadás, nemkülönben az alap 1917. évi 1,102.603 K 22 f bevételi kevesbletei, tehát az ennél az alapnál jelentkező, összesen 3,195.453 K 22 f, azaz Hárommillióegyszázkilencvenötezernégyszázötvenhárom korona 22 fillér hiány födözete tekintetében pedig a közgyűlés az 1902. évi 35.000. számú belügyminiszteri rendelet értelmében, a községi alap 1919. évi költségvetésében való előirányzás útján gondoskodik. 2. A Szent János-kórházi alap 1917. évi. kezelésénél az évközben engedélyezett póthiteleken fölül, több fejezeten együttvéve még fölmerült 879.774 K, azaz Nyolcszázhetvenkiiencezerhétszázhetvennégy korona túlkiadást részben, vagyis 509.754 (ÖtszázkilencezeP hétszázötvennégy) K erejéig az alap keretén belül — és pedig a kiadási IX. fejezet (Élelmezés) alat fölmerült 514.118 K túlkiadás megfelelő apasztásával, — az alap kiadási II. fejezetének (Személyzet illetményei) 1. címe (Orvosi és lelkészi személyzet alatt elért 19.417 K), a 3. címe»(A gondnokság tiszti személyzete 4954 K), a 4. címe (Ápoló személyzet 22.503 K), a b) címe (Alkalmazottak családi pótléka 2975 K) és a 7. címe (Ideiglenes hivatalnoki, altiszti és szolgaszemélyzet fizetésrendezésére 2000 K), továbbá a VIII. fejezet (Betegek ellátása az Irgalmasok kór- házában 78.976 K), a X. fejezet (Tüzelőszükséglet 13.844 K), a XVII. fejezet (Házbér a csecsemőosztály fiókkórháza után 23.000 K), a XVIII. fejezet (Vízvezetéki vízfogyasztás 1.005 K), a XIX. fejezet 3. címe (Világítás — Gyertya és olaj 534 K), a XXIV. fejezet (A kórházak létesítésére felhasznált kölcsönösszegek kamatozására 2560 K) és a XXV. fejezet (A tartalékalap jutaléka 139 K) alatt elért, összesen 171.907 (Egyszázhetvenegyezerkilencszázhét) K megtakarítás terhére és illetve az alap bevételi III. fejezetének (Nyugdíjügy) 1. címe (Nyugdíjjárulékok 254 K) és 2. címe (A tiszti nyugdíjalap kamatjövedelméből 203 K),- továbbá a IV. fejezet (Különfélék 7323 K), az V. fejezet 1. címe (Ápolási díjak — Különszobákon ápoltak után 247,067 K) és az újonnan nyitott, költségvetésen kívüli fejezet (A községi müszerüzem 1917. évi fölöslegéből 83.000 K) alatt elért, összesen