Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

5. 1918. áprili 10. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 369

148 1918. április- 10-iki közg

y

űlés. 369. szám. s a gazdaságilag és politikailag független Magyarországot." Amit 12 évvel ezelőtt mondtam, azt vallom ma is s arról tesz tanúságot az a polgármesteri tevékenység, amelynek ma végére jutottam. A jövő teendőiről tárgyi prograrhmot adni már nem az én dolgom, mert a mai nappal megszűntem a főváros közigazgatásának vezére lenni. Ez a mai örvendetes választás részemről egyszersmind búcsú a polgármesteri állástól. Nem restellem bevallani, hogy ez a körülmény némileg megzavarja azt az örömet, amit mai megtisztelő megvalasztatasom okoz. 12 évvel ezelőtt választott meg az akkori közgyűlés a székesfőváros polgármesterévé, aminél szebb köztisztviselői állás talán nincs is. Legalább én úgy hittem, hogy nincs. Fiatalon tiszteltek meg polgártársaim ezzel a nagy bizalommal, s éh akkor telve ambícióval, alkotási vággyal, lelkesedéssel elindultam azon az úton, amely egészen eddig vezetett. Munkálkodásom eredményét elbírálni hivatva nem vagyok. Azt tudom, hogy nagyot, jót, szépet, okosat akartam minden erőmmel, tudásommal, egész lelkemmel. Azt is tudom, hogy nem minden úgy sikerült, ahogy szerettem volna és nem mindent sikerült elvégeznem, amit szerettem volna megvalósítani. Méltóztassék elhinni, legtöbb esetben nem rajtam múlt. Azt azonban nem lehet elvitatni, hogy sikerült a városi igazgatás lassan döcögő szekerét nekilendíteni, az önkormányzati életbe új vért önteni, munkára ösztönző új impulzusokat adni, s az Önök segítségével komoly, demokratikus és szociális városi politikát kezdeni. Azonfölül a kommunális politikával tulajdonképen az egész város igazgatása egy új kórszakba jutott, amely, azt hiszem, emlékezetes lesz a főváros történetében. Kevés időnk volt rá, mert hiszen az előkészítésre s a főváros háztartásának rendezéséhez szükséges első egy-két évet, valamint a szerb háború idején .beállott gazdasági visszaesést s az azt követő világháború idejét leszámítva, alig 4—5 évünk volt a teljes gőzzel való munkálkodásra. Ezt tőlünk telhetőleg kihasználtuk: a kulturális, gazdasági és szociális alkotásoknak egy olyan sorozata áll előttünk —- ha visszatekintünk erre a tizenkét esztendőre — amely becsületére válik a fővárosnak. Hogy milyen eredménnyel dolgoztunk, azt majd utódaink állapítják meg. En csak annyit mondhatok, hogy életemnek ezt a legszebb 12 évét lelkesedéssel, lázas igyekezettel és rajongó szeretettel adtam oda e szép feladatnak. Polgármesteri állásomat, hatalmamat igyekeztem a város javára gyümölcsöztetni. Magamnak nem kerestem soha semmit, sem kitüntetést, sem címet, sem egyebet. Az én harcomat becsületesen megharcoltam, a polgármesteri állás tekintélyét és tisztességét híven megőriztem s most tisztán adom vissza Önöknek azt az értékes megbízást, melyet 12 évvel ezelőtt kaptam. Megköszönöm szépen mindazt a jóságot, jóindulatot, bizalmat és támogatást, amelynek köszönhetem közéleti pályafutásomnak legküzdelmesebb, de legszebb korszakát. Közhivatali működésem harmincadik évében életem új korszakának kapuja elé lépek. Nem tudom, mi vár rám azontúl. Csak azt tudom, hogy sok küzdés, fáradság után elértem annak a hegynek a tetejére, amelynek neve: alkotó munka. Most azután .nagyot lélekzek s elindulok, hogy tovább dolgozzak, tovább küzdjek új állásomban a régi eszményekért: Budapest nagyságáért, a polgárság jövő érvényesüléséért és boldogulásáért. Tisztelt Közgyűlés! Nehéz megpróbáltatásokban volt részünk és még súlyosabbak várnak reánk. Bármennyire is bízom a főváros erkölcsi és gazdasági erejében, mégis a törvényhozás és a kormány nagyfokú jóindulatára és támogatására lesz szüksé-