Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
2. 1917. február 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 158 - 159 - 160 - 161
1917. február 14-iki közgyűlés. 161. szám. zatosan arra vezetne, hogy a gázgyár üzemének a folytatása veszedelemben forogna. Azt is vagyok bátor megemlíteni, amint már előbb is említettem, hogy tulajdonképen a gázgyár üzeménél, illetőleg a gázkiszolgáltatással nem lehet várni addig, amig teljesen kifogy a szénkészlet, mert tűz alatt kell tartani a kemencéket akkor is, amikor már nem szolgáltatunk gázt. Ebben a tekintetben is némi biztosítást nyertünk azáltal, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr kilátásba helyezte, hogy amennyiben ilyen időleges megakadás történik, a szükséges szénkészletét a magyar államvasút szénkészleteiből fogja rendelkezésre bocsátani és emellett más szenet is kilátásba helyezett, úgy, hogy ezáltal addig, amig ennek az újabb rendelkezésnek meg lesz a hatása, minden valószínűség szerint — ismétlem azonban, hogy a gázfogyasztással való kellő takarékosság mellett — ez az imminens katasztrófa a fővárosban elhárítható lesz. Sokkal nehezebb a helyzet a közönségnek fűtőszénnel való ellátása dolgában. A szállított mennyiség oly messze áll a főváros közönségének a szükségletétől, hogy ebben a tekintetben a legközelebbi jövőben sem helyezhetem kilátásba — természetesen tőlünk teljesen független okokból — a közönségnek teljesen zavartalan ellátását. Reasszumálva mindezeket, amint méltóztattak hallani az előadásomból, a szénhiánynak a legfőbb okai a forgalmi zavarok, a kocsik és mozdonyok hiánya, ami mind a háborús viszonyokkal van kapcsolatban. Hogyha hamarabb találkoztunk volna azzal az erélyes igyekezettel, amelyet most elértünk, minden esetre ilyen imminens katasztrófától meg lehetett volna kímélni a főváros közönségét, azonban az kétségtelen t. közgyűlés, hogy azért semmi körülmények között sem lehetett volna a normális szénellátást a közönség részére biztosítani. Látjuk, hogy ez sem Berlinben, sem Bécsben nem volt biztosítható. Az azonban, hogy a gázgyárral ennyire jutottunk, mindenesetre páratlanul áll és ezt mindenesetre el kellett volna kerülni. Remélem, hogy az összes illetékes hatóságok jóindulatú támogatásával és összefogásával a fővárosban ezt a legnagyobb veszedelmet elháríthatjuk. Végül még utalnom kell, t. közgyűlés, arra az intézkedésre, amelyet a kormányhatóság, tett a szénfogyasztásnak a korlátozása érdekében, egyfelől a zárórának a megváltoztatásával, másfelől különböző korlátozó intézkedésekkel, amelyek a tegnapi hivatalos lapban jelentek meg. Ebben a tekintetben több ízben értekezletet tartottunk a belügyminiszter úrnál. A főváros népélelmező bizottsága és a pénzügyi bizottság >s foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és dacára annak, hogy általánosságban nem zárkóztak el azoktól a kényszerítő korlátozásoktól, amelyeket maga a kényszerűség ránk diktál, azonban bizonyos óvatosságot ajánlottak a maguk részéről. Különösen kértük azt, h °gy a korlátozás lehetőleg olyan racionális irányban vitessék keresztül, amely egyfelől pozitív fűtőanyag megtakarítást jelent, másrészről pedig lehetőleg kevés ember károsításával jár: ezt értjük a racionális korlátozás alatt. . Én a főváros említett bizottságainak ezt a kívánságát, természetesen kellő indokolással, ott az értekezleten elő is adtam, és azt hiszem, hogy ezt az elvet a tisztelt közgyűlés a maga részéről is helyesnek tartja. Azonban belátom magam is, hogy tulajdonképen annyira fokozódik a szénhiány BudaPesten, hogy azt normális eszközökkel elhárítani nem 'ehet, másfelől kétségtelen az is, hogy semmifele ilyen korlátozás nem alkalmas arra, hogy biztosítsa
