Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
15. 1917. november 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1424 - 1425 - 1426
1917. november 7-iki közgyűlés. 1426. szám. az ezen árúfaj készítésénél szokásos eljárásnak, minek következtében az emberi táplálkozásra nem egészen alkalmas? 2. Szándékozik-e a Polgármester úr odahatni, hogy a kereskedelmi- és közélelmezési minisztériumok elrendeljék, miszerint közélelmezési célokra szánt margarin legalább is a hadvezetőség által katonai célokra felhasznált hasonló árúk készítésére előírt módon gyártassék?" Márher Aladár tanácsnok-főjegyző, mint a közélelmezési ügyosztály ezidőszerinti vezetője felszólalván, engedelmet kér, hogy az itt elhangzott interpellációkra a tanács nevében a választ együttesen adhassa meg. Amint tudják, a főváros még 1914-ben, a háború első hónapjaiban arra törekedett, hogy a főváros lakosságának zsírszükségletét házilag, a saját számlájára teljesített hizlalással biztosítsa. Ez még 1914-ben megkezdődött 10.000 darab sertésnek a hizlalásra történt beállításával. Ezt a számot aszerint, amint a hizlalásra szükséges szemes takarmány rendelkezésre állott, emelték vagy csökkentették. Tudniillik három év óta a szemes takarmány forgalma a kormány által korlátozva van, úgy, hogy szemes takarmányt mindig csak a kormány támogatásával vagy közbenjárásával tudott a főváros szerezni. Előállott tehát olyan helyzet is, amikor ezt nem tudták megkapni. A hizlalt sertéseket a főváros házilag dolgoztatta fel hússá, zsírrá, szalonnává stb. s a saját árusító helyein bocsátotta a közönség rendelkezésére, valamint azt az árút is, húst, szalonnát és zsírt, amelyet időközben másoktól is sikerült neki megvennie. Ebből a célból a főváros nagyon sok kockázatot és igen jelentékeny költségeket is vállalt magára, de ezt tartotta az egyedül biztos módnak arra, hogy a főváros lakosságának a zsírellátását minden zavar és fennakadás nélkül biztosítsa. Hogy a zsírellátás körül az újabb időkben zavarok merültek fel, annak oka az, hogy elfogyott a főváros sertésállománya. Hogy pedi^ez elfogyott, annak oka az 1916. évnek szerencsétlen tengeri és árpatermése. Tudniillik 1916-ban számtalanszor kérte a főváros tanácsa, valamint a közgyűlés is ismételten a kormányt, hogy bocsássa a rendelkezésünkre a nyári hizlalásra szükséges szemes takarmányt. Amint tudják, az 1916. évi termés részben szerencsétlen is volt, kevés, ezenfelül pedig a kenyérmagvak pótlására is szolgált, mert a tengerit a kenyérliszt pótlására használták fel. Ez is hozzájárult a helyzet rosszabbodásához, úgy, hogy a főváros ismételt sürgetései és felterjesztései dacára nem volt képes megkapni azt az anyagot, mely szükséges volt a sertésállomány fenntartására, ügy, hogy tudva ezt a helyzetet, fokozatosan kellett csökkenteni a sertésállományt, míg az teljesen el nem fogyott. Ezt a helyzetet előrelátta a főváros és ismételve már tavasszal és a nyár folyamán bejelentette a kormánynak, hogy, miután a sertésállomány elfogyott, gondoskodjék arról, hogy a fővárosnak vagy sertéseket bocsásson a rendelkezésére, vagy pedig zsírt és szalonnát biztosítson a főváros közönségének az ellátására. Sajnos, ennek a kívánságnak a kormány nem tudott eleget tenni, mert az ismételt felterjesztésekre szeptember havában értesítette a fővárost, hogy nincs abban a\ helyzetben, hogy ezeket a kéréseket teljesíthetné, s jelezte egyúttal, hogy margarinnal fogja kisegítenj a főváros közönségét, miután előrelátható, hogy nagyobb zsírhiány fog beállani. Erre az értesítésre a főváros nyomban felterjesztést intézett és felhívta a kormány figyelmét arra egyrészt, hogy a főváros közönsége békeidőben is idegenkedett a margarintól s ez nálunk nem annyira