Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

2. 1917. február 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 158 - 159 - 160 - 161

1917. február 14-iki közgyűlés. 157—161. szám. 59 közgyűlést, hogy a kérdéses jelentés előterjesztésére a tanácsnak a legközelebbi rendes közgyűlésig hala­dékot engedélyezni méltóztassék. A közgyűlés elnök javaslatát határozattá emeli. Erről a h. főpolgármester, a tanács és a tanácsnok-főjegyző jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. Tudomásul szolgál. !158. Elnök jelenti, hogy a tárgysorozat 2. pontja alatt fölvett bizottsági és tanácsi előterjesztés: a „Budapesti mészárosok és hentesek csontfeldolgozó gyára r.-t." kérvényére, terület bérbeadása iránt, — miután az még további előkészítést igényel, — a napirendről levétetett. !159. Elnök jelenti, hogy a mai közgyűlés napi­rendjének első pontját a „Népjóléti Központ" húsz tagsági helyének választás útján való betöltése képezi. A szavazatszedő küldöttség a választási eljárást — nyert utasítása alapján — d. u. Vs4 órakor meg­nyitotta, az jelenleg folyamatban van és d. u. 5 óráig fog tartani. A választás eredményét a vonat­kozó jelentés beérkezte után fogja kihirdetni. Tudomásul szolgál. !160. Az elnöki tisztet dr. Bárczy István h. főpolgármester dr. Bódy Tivadar alpolgármesternek adja át. !161. Dr. Bárczy István polgármester felszólalván, a következő jelentést terjeszti elő: „Tisztelt Közgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt a főváros közönsége szénszükség­letének ellátása, másfelöl pedig a gázgyár szén­szükségletének dolgában tegyek jelentést. A fellépett fűtőszénhiány okait előadandó min­denekelőtt konstatálom, hogy a magyar fűtőszén­termelés elégtelensége és a magyar fűtőszénfajták . csekélyebb fűtőértéke folytán Budapest közönsége tudvalévőleg általában a porosz szenet használja ház­tartási fűtésre. A szükséglet rendes időben körülbelül évi 50.000 waggon. A háború éveiben a fővárosba való felhozatal átlag a 40.000 waggont megközelítette. A múlt évben általunk siettetett tavaszi és nyár­eleji érkezéseket a román betörés idejében bekövet­kezett 52 napos vasúti vonalzárlat állította meg, amelynek lejárata után is ismétlődték a különböző időtartamú zárlatok, úgy, hogy a felsősziléziai behoza­talnak azóta is folyton vannak akadályai. A zárla­tokon'kívül a mondott idő óta előbb 30%, majd 20%-ra lecsökkent waggonállítás is gátolta ellátta­tásunkat. Hogy a helybeli szénkereskedők által az 1916/17-iki téli idényre biztosított körülbelül 25.000 waggon porosz szenet Budapestre be­hozathassuk, október 11-én Kattowitzban a porosz királyi va'sútigazgatóságnál tartott konferencián a porosz vasutak 30°/o-os waggonállításán felül Budapestre napi 3 külön szénvonatnak indítását kérelmeztük, amit ott meg is ígértek egyidőre, a porosz vasutak nagy waggonhiányának ezért való pótlása végett azonban olyan magyar w;>ggonokat kértek, amelyeket kizárólag Budapestre indítandó zártvonatok összeállítására használjanak. Evégből a magyar kormányt és a hadsereg főparancsnokságot azonnal meg is kerestük. Ezt a kérelmünket elvi okokra való hivatkozással, nem teljesítették. Hivatkoztak nevezetesen arra, hogy a waggonokat a szabályok szerint mindig a feladónak kell állítania. A kassa­oderbergi vasút gyakori katonai igénybevételét előre­látva, még számos más kisegítő iniézkedést is kér­tünk a különböző vasútigazgatóságoktól, amikre nézve a m. kir. kormányhoz is felírtunk. Ezek közül az Oderberg-Prerau-Marchegg segédútirány rendszeresí­tését a magyar kormány kilátásba is helyezte. Ez az

Next

/
Oldalképek
Tartalom