Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

12. 1917. július 18. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1081 - 1082 - 1083

1917. július 18-iki közgyűlés. 1083 . szám. e) utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a meg­maradó 20 tan. segédfogalmazói állásnak 2 éven belül magasabb állásokra való átszervezése iránt tegyen javaslatot; f) a közgyűlés ifj. Stern Sándor bizottsági tag indítványa értelmében elhatározza, hogy az eddig a VI. fiz. osztályba sorozott 26 főjegyzői állásból 13-at az V. fiz. osztályba soroz és 13-at a VI. fiz. osz­tályban hagy meg, vagyis a főjegyzői állások létszámát a két fizetési osztály között így osztja meg. Ezek szerint a tanácsi fogalmazói szakon a létszám így alakul: a III. fiz. osztályban 10tanácsnok és 4 kerületi elüljáró, a IV. fiz. osztályban 3 tanács­nok és 3 kerületi elüljáró, az V. fiz. osztályban 3 tanácsnok, 3 kerületi elüljáró és 13 főjegyző, a VI. fiz. osztályban 13 főjegyző, a VII. fiz. osztályban 27 tanácsi I. oszt. jegyző, a VIII. fiz. osztályban 27 tanácsi II. oszt. jegyző, a IX. fiz. osztályban 35 tanácsi I. oszt. fogalmazó, a X. fiz. osztályban 35 tanácsi II. oszt. fogalmazó, a XI. fiz. osztályban 20 tanácsi segédfogalmazó. A szervezett állásokkal szemben megszűnik az átmenetileg betöltött 10 és a szervezett 30-ból még 10, tehát összesen 20 tan. segédfogalmazói és 16 ideig­lenes hivatalnoki állás. 2. Szervez két (2) szakelőadói állást a VII., illetőleg a VI. fiz. osztályba, ezzel szemben megszüntet 1 ideiglenes hivatalnoki állást. A közgyűlés az 1871/1911. kgy. számú hatá­rozattal megállapított fizetési szabályrendelet 7. §-ának c) pontját folytatólag ezzel a rendelkezéssel egészíti ki: „a tanács kivételesen a polgármester megokolt elő­terjesztésére, a szakelőadót közvetlenül a VI. fiz­osztályba is meghívhatja vagy megválaszthatja, az állásukban megerősített szakelőadókat pedig ugyanígy kivételesen a VI. fiz. osztályba is sorozhatja." 3. Az árvaszéki szakon: . a) a közgyűlés Csukássy Jenő dr. bizottsági tag indítványa értelmében az árvaszéki elnöki állást a II. fiz. osztályba sorozza; b) Bihari Mór dr. bizottsági tag indítványa értelmében pedig a 2 árvaszéki elnökhelyettesi állást a III. íiz. osztályba, a 8 árvaszéki ülnöki állás közül ötöt (5) a IV. fiz. osztályba és hármat (3) az V. fiz. osztályba soroz, illetőleg az árvaszéki ülnöki állások létszámát e két fizetési osztályban így állapítja meg; c) a közgyűlés szervez a meglevő 2 árvaszéki II. oszt. jegyzői álláson felül egyet (1) a VIII. fő­osztályba, a méglevő 2 és a már szervezett, de be nem töltött 1 árvaszéki I. oszt. fogalmazói álláson felül még egyet (1) a IX. fiz. osztályba, a meglevő 2 és a szervezett, de be nem töltött 1 árvaszéki II. oszt fogalmazói álláson felül még egyet (1) a X. fiz. osztályba, a meglevő 4 árvaszéki segédfogalmazói álláson felül még egyet (1) a XI 4 fiz. osztályba, illetőleg az átmenetileg betöltött állásokból kettőt (2) megszüntet. Ehhezképest a létszám így alakul: 1 árvaszéki elnök (II. f. o.), 2 árvaszéki elnökhelyettes (III. f- °)> 5 árvaszéki ülnök (IV. f. o.), 3 árvaszéki ülnök (V. f. o), 3 árvaszéki I. oszt. jegyző (VII. f. o.), 3 árvaszéki II. oszt. jegyző (VIII. f. o.), 4 árvaszéki I. oszt. fogalmazó (IX. f. o.), 4 árvaszéki II. oszt. fogalmazó (X. f. o.), 5 árvaszéki segédfogalmazó (XI. f. o.). A szervezett állásokkal szemben 2 végleges és 4 ideiglenes hivatalnoki állás megszűnik. 4. A tiszti ügyészi szakon: a) a meglevő 8 tiszti ügyészi állásból a köz­gyűlés 1918. évi január hó 1-től kezdve kettőt (2) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom