Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

5. 1917. május 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 483 - 484 - 485 - 486 - 487 - 488 - 489

1917. május lő-iki közgyűlés. 489. szám. 197 viseletében az Országos Közélelmezési Hivatalnak bérbeadja a következő föltételek mellett: 1. Budapest székesfőváros közönsége bérbeadja az Országos Közélelmezési Hivatal pedig a m. kir. kincstár nevében és megbízásából bérbe veszi a székesfőváros tulajdonában lévő és a székesfőváros pesti részének 630., 631. és 7337. számú telekkönyvi betéteiben fölvett 631., 632. és 634. helyrajzi számú ingatlanoknak azokat a részeit, amelyek a szerződéshez csatolandó terveken meg vannak jelölve. 2. A bérlő a bérbevett helyiségeket az Országos Közélelmezési Hivatal céljaira használhatja, azoknak egy részét azonban ideiglenesen átengedheti a m. kir. földmívelésügyi minisztérium részére. A szerződő felek kifejezetten is megállapodnak abban, hogy amennyiben az Országos Közélelmezési Hivatal bármi okból megszűnnék, a bérlő a bérbevett helyiségeket más, még hivatalos célokra, tehát a m. kir. földmívelésügyi minisztériumnak esetleg még ott lévő hivatala céljára sem használhatja és ha mégis használná, a bérbeadó a bérletet az alábbi 5. pontban megállapított időre és módon bármikor fölmondhatja. 3. A bérlő az épületet abban az állapotban veszi át, amelyben az jelenleg van, illetve az átadás napján lesz és amelyet a bérlő megszemlélt és ismer. A bérbeadó kifejezetten is föntartja azt a jogát, hogy a bérbeadott épületnek a belvárosi plébánia-templomra néző, az új kegyes tanítórendi épület közvetlen közelében álló, a Galamb-utca területébe eső és az 1. pontban említett terven sárga színnel aláfestett részét a bérleti idő tartama alatt bárrrfikor lebonthassa. A bérlő a bontó- és az ezt követő helyreállítómunkák végrehajtását tűrni tartozik és ezeknek a munkáknak a végrehajtása folytán a bérbeadóval szemben semmiféle címen kártérítésre vagy megtérítésre igényt nem tarthat, sem pedig azon a címen, hogy a szóbanforgó munkák végrehajtása folytán a bérelt terület kisebb lesz, az alábbi 6. pontban megállapított bérösszeg leszállítását nem igényelheti. 4. A bérbeadó beleegyezését adja abba, hogy bérlő a bérbeadott épületrészeket hivatali céljainak megfelelően a főváros mint az ingatlan tulajdonosa által elfogadott tervek szerint átalakíthassa. Ezt a beleegyezést azonban a bérbeadó kizáróan mint az ingatlan tulajdonosa adja meg és ennélfogva a bérlő kötelessége az átalakító munkák végrehajtásához szükséges minden néven nevezendő hatósági (építési és használhatási) engedelmet kizáróan a saját költségén megszerezni és ebben a tekintetben a hatóságokkal szemben minden felelősséget magára vállal. Ennek a szerződésnek a lejárata, illetve bármi okból való megszűnte esetén a bérlő az épületet abban az állapotban adja vissza, amelyben az a visszaadás időpontjában lesz, tehát átalakítás esetén az eredeti állapotot visszaállítani nem köteles. 5. A bérleti idő azzal a nappal veszi kezdetét, amelyen a bérbeadó az épületet a bérlőnek átadja, illetve ha a bérlő azt átvenni vonakodnék, úgy azon a napon, amelyet bérbeadó a bérlővel közölt írásbeli értesítésben az átadás napjától kijelölt és ettől a naptól számított öt esztendőre terjed. Ez alatt az idő alatt a bérleti viszonyt egyik fél sem mondhatja föl. Ha azonban a most megállapított bérleti idő alatt a háború megszűnnék, mindkét fé! jogosítva van a bérletet az általános békekötést követő naptól számított hat hónap elteltével fél évre bármikor fölmondani. 6. A bérösszeget a szerződő felek közös egyet értéssel évi 90.000 K, azaz Kilencvenezer koronában állapítják meg. Köteles a bérlő ezt az összeget negyedévi előleges részletekben és pedig a fővárosi lakásbérleti szabályrendeletben megállapított bérév50 •