Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

4. 1917. április 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 371 - 372

1917. április -18-iki közgyűlés. 370-372. szám. 149 Épületek és csarnokberendezések jókarbantartása) alatt az előirányzott 58.000 K hitelösszegen felül előreláthatóan. még szükséges és a költségvetésben rendes födözettel nem bíró 23.000 K, azaz Huszonháromezer korona többszükségletet, az említett cím alatt történő elszámolás mellett a községi alap 1916. évi bevételi XXXIV. fejezet 7. cime (Szarvasmarhaközvágóhíd és vásár — Takarmány eladása) alatt elért 1,199.887 K többletből még rendelkezésre álló 230.330 K terhére póthitelképen engedélyezi. Ez a közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. !371. Az elnöki tisztet dr. Bódy Tivadar alpolgármester dr. Déri Ferenc alpolgármesternek adja át. !372. Dr. Berezel Jenő tanácsnok a Bittner János törvényhatósági bizottsági tag részéről, a burgonyanagykereskedőknek a burgonya forgalombahozatalánál való mellőzése ügyében előterjesztett interpellációra válaszolván, előadja, hogy az interpelláló bizottsági tagnak igaza van abban, hogy a burgonyanagykereskedők az utóbbi hónapokban nagyobb mennyiségű burgonyát árusításra nem kaptak. Ezzel szemben fényképen meg kell állapítani, hogy különösen ügyosztályának közbenjárására a burgonyanagykereskedők az őszi hónapokban nagyobb mennyiségű burgonyát kaptak. Mindenkor közbenjárt aziránt, hogy a kereskedelmet folytathassák és ennek eredményeképen az országos burgonyaközvetítő-iroda négy hónap alatt körülbelül 839 waggon burgonyát utalt ki nekik másfélmillió korona értékben. Tény azonban, hogy január havától a burgonyanagykereskedők nagyobb mennyiségű burgonyát nem kaptak, de nem is kaphattak, mert az országos burgonyaközvetítő-irodának burgonyakészletek bejelentésének hiányában nem állott módjában, az ügyosztály minden támogatása dacára sem, kiutalni burgonyát a nagykereskedők részére. Ezek rendszerint a katonaságnak, nagyobb .iparvállalatoknak adták é\, burgonyazúzóknak, vendéglősöknek stb. Nagyban vették és nagyban árusították. Ők nem adtak el a kisfogyasztóknak. A hiba abban volt, hogy ők mindent a burgonyaközvetítőirodától vártak. Ha ők maguk is hozzáláttak volna, mint a főváros, akkor lett volna nekik burgonyájuk. Ebben a tekintetben a hiba, azt hiszi, őket terheli. > Azonban a főváros a legitim kereskedelmet nemcsak, hogy nem mellőzi, hanem ellenkezően, segítségül hívja a bódék útján folytatott akcióhoz. Ez kitűnik a következő adatokból. A hatósági zöldségárusító üzem, mely a burgonyát forgalmazza, 374 piaci árusítót, 113 burgonyasütőt, 310 fűszerest, 434 vendéglőt lát. el és azonkívül, tekintettel arra, hogy a nagykereskedők egy része szorult állapotba jutott, kiválasztották közülök azokat, akikre nézve különös méltánylást érdemlő körülmények okolták meg, hogy kapjanak árusításra a hatósági burgonyából. Tizenegy ilyen volt, részint férjes nők, akiknek a férjük bevonult, vagy hadi özvegyek, esetleg több gyermekkel, akik itthon nagy nehézségekkel küzdenek. Ezeknek adtak burgonyát, hogy fentarthassák az üzletüket és magukat. Annak a további igazolására, hogy mennyi kereskedőt vonnak^ be, előadja, hogy az előadottakhoz képest a központi csarnokban tizenegy nagykereskedő árusítja a főváros burgonyáját, ezenkívül 67 más árus ugyanott. A Klauzál-téri csarnokban 56, a Hunyadi-tériben 48, a Hold-utcaiban 25. Meg akarja nyugtatni az interpelláló bizottsági tagot atekintetben is, hogy már közbenjárt az országos burgonyaközvetítő irodánál aziránt, hogy mihelyt az újabban elrendelt rekvirálások eredménnyel járnak, az itteni burgonyakereskedők ismét kapjanak 38