Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
3. 1917. március 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243
1917. március 14-iki közgyűlés. 243. szám. 103 A bérlő szerződéses kötelezettségeinek biztosítása céljából a vonatkozó bérleti szerződés aláírása alkalmával tartozik biztosíték gyanánt 3000, azaz Háromezer koronát készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a székesfőváros központi pénztáránál letétbe helyezni, amely biztosítékból a főváros magát az ezen szerződésből eredő minden ' ; követelésére nézve bírói eljárás nélkül, önhatalmúlag kielégítheti. A bármely okból megfogyatkozott biztosítékokat a bérlő nyolc nap alatt ismét az eredeti összegre kiegészíteni köteles. A bérlő azonban nem csak a biztosítékával, hanem minden egyéb vagyonával is felelős és a főváros követeléseinek kielégítése tekintetében sorrendhez kötve nincs. A biztosíték csak a bérleti idő letelte után, a bérlő külön kérvényére és csak akkor fog kiadatni, ha a szerződésének mindenben eleget tett és az öszszes helyiségeket és azoknak összes berendezéseit, fölszereléseit hiány nélkül és kifogástalan jó állapotban visszaadta. A biztosíték után a székesfőváros kamatot nem fizet. A bérlő tűrni tartozik, hogy a főváros a bérlemény jókarbantartására vonatkozó 2. pontban és az üzletvitelre vonatkozó 1. pontban foglalt kikötések pontos teljesítését saját közegei útján annyiszor, amennyiszer a helyszínén ellenőriztethesse. , Amennyiben a bérlő a bérleti föltételek bármelyikének pontosan eleget nem tenne, úgy a székesfőváros tanácsa jogosítva lesz őt annyiszor, amennyiszer ötven (50) koronáig terjedő szerződéses bírsággal sújtani és azt tőle tetszése szerint vagy közigazgatási úton behajtani, vagy pedig biztosítékából levonni. 8. A bérletet egyik fél sem mondhatja föl. Ha azonban a bérlő már három ízben megbirságoltatott, vagy ha a bérlő-részvénytársaság a bérlet tartama alatt megszűnnék, vagy ha csődbe jutna, vagy a vagyona fölötti rendelkezési jogát bármily más okból elveszítené, vagy ha bérleti jogát másra átruházná, vagy a bérleményt egészben vagy részben albérletbe adná, vagy ha a fentebbi 3. pontban magára vállalt építési kötelezettségének egészben, vagy csak részben is nem tenne eleget, vagy annak csak hiányosan és késedelmesen felelne meg, vagy ha a bért, vagy az ingatlan után járó és a 4. pontban részletesen fölsorolt közterheket és egyéb kiadásokat pontosan nem fizetné, vagy a közterhek fizetésének megtörténtét évenkint igazolni elmulasztaná, vagy végül ha bármely okból megfogyatkozott biztosítékát nyolc nap alatt ki nem egészítené, úgy ezeknek az eseteknek bármelyikében a főváros jogosítva lesz a bérleti viszonyt minden fölmondás és birói közbenjárás nélkül, egyoldalú tanácsi , határozattal azonnal fölbontani és a bérleményt az összes beruházásokkal együtt közigazgatási úton birtokába visszavenni anélkül, hogy ezért a bérlő a székesfővárossal szemben bármily cimen kártérítést vagy bármiféle más igényt támaszthatna. Amennyiben pedig a bérleti viszony fölbontására a bérlő szerződésellenes viselkedése, vagy mulasztása ad okot, abban az esetben a bérlőt a bérleti viszony fölbontásából a fővárost esetleg érhető bármilynemű károsodásért teljes kártérítési kötelezettség is terheli. A megkötendő bérleti szerződés és jogügylet összes bélyegeit és illetékeit — ideértve a nyugták bélyegeit is — a bérlő köteles viselni.