Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
1. 1916. január 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 156 - 157 - 158
70 1916. január 14-iki közgyű lés. 155—158. szám. !156. Tárgyaltatott a tanács 394/1916—1. számú (. lőterjesztése: az árvaszéki elnök állandó helyettesítésével való megbízatások ügyében. !157. Tárgyaltatott a tanács 118.776/1915—1. számú előterjesztése: Miklós Lajos szolgának, járandóságainak katonai szolgálata idejére történt megállapítása ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !158. Tárgya Itatott a tanács 125.786/1915—f. számú előterjesztése: ivánszky Imre főjegyző nyugdíjazása, ügyében. Egyben tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a szóbanlevő tatarozási munkálatokat a tanács a sürgősségre váró tekintettel, az utólagos kormányhatósági jóváhagyás reményében a nyári iskolai szünet alatt már elvégeztette. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügyminiszterhez a tárgyalási iratok kapcsán felterjesztetik. A közgyűlés a tanács megokolt előterjesztésére az 1877. évi XX. t.-c. 182. §-a alapján, illetőleg az 1894. évi 980. kgy. számú határozat rendelkezéseinek kiterjesztésével az árvaszéki elnöknek állandó helyettesítésével dr. Rill Ágoston árvaszéki elnökhelyettes betegsége idejére dr. Ságody Imre árvaszéki ülnököt, az árvaszéki elnöknek másodsorban való helyettesítésével pedig dr. ..Kovács Jenő árvaszéki ülnököt ugyanarra az időre megbízza. Erről a közgyűlés a tanácsot tárgyíraton értesíti. A közgyűlés Miklós Lajos szolga járandóságának katonai szolgálata idejére történt megállapítása tárgyában hozott s az érdekelt által megfelebbezett tanácsi elsőfokú határozatot felülbírálás alá vette és azt az abban foglalt indokokra való tekintettel, másodfokon helybenhagyta. A székesfőváros tanácsának kétségtelen joga van ugyanis ahhoz, hogy akkor, amidőn a főváros jogszabályai az alkalmazottak közül a családosok részére, épen a családra való tekintettel, túlmenő anyagi előnyöket biztosítanak, szemben a családot nem tartó nőtlen alkalmazottakkal, hogy ilyen esetben szabadon mérlegelhesse azt a ténykörülményt, vájjon az illető alkalmazott családtartói kötelességét tényleg teljesíti-e, következésképen olyan esetben, amikor arról győződik meg, — mint a jelen esetben is, — hogy az alkalmazott családja megélhetésétől még a legminimálisabb anyagi feltételeket is megvonja, teljes joggal zárhatja ki az illetőt azokból az előnyökből, amelyek a családtartói tényleges állapottól vannak feltételezve. Ebből kifolyólag a tanács jogosan és a szabályok-intencióinak megfelelően járt el Miklós Lajos felebbező szolga esetében, amikor nevezettet tényleg családtartónak nem tekintette s részére katonai szolgálata idejére csupán azt a járandóságot hagyta meg, amit az^ 1878. évi 482. számú közgyűlési határozat a nőtlen alkalmazottak számára biztosít. Ami pedig a tanácsi határozat ama rendelkezését illeti, hogy a fe'ebbezötöl katonai szolgálata idejére megvont illetményrészt, valamint az 1914. évi 115.346/1. számú tanácsi határozattal megszabott s ez alapon engedélyezett segélyt méltányosságból nevezett szolga törvényes felesége és kiskorú gyermeke megélhetésének biztosítására fordította, ez az intézkedés méltányossági szempontból folyó segélyezésnek tekintendő, amihez a tanácsnak a székesfőváros alaptörvénye értelmében kétségbe nem vonha'ó joga van s amit nem befolyásolhat a felebbezésben említett <az a körülmény sem, hogy nevezett szolga felesége ellen házasságbontó keresetet indított.
