Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990

1916. október 11-iki közgyűlés. évben még tiszta jövedelmünk volt a fürdőből. Ezzel szemben a háború óta a régi Artézi-fürdőt átalakítottuk és a Széchényi-fürdő terhére azt sebesült és beteg közkatonák ingyenes használatára bocsátjuk rendelkezésre. Az utóbbi időben a fürdő jövedelmezősége, dacára a háborús viszonyoknak, a fürdőüzem szükségleti cikkei jelentékeny drágulásának, mégis kezd kedvezően alakulni. Ezeknek a fürdőknek építését egyébként a közgyűlés még a régi érában határozta el és tekintet nélkül azok jövedelmezőségére, azt hiszem, egészen helyes és okos elhatározás volt. Itt vannak még a szabályozások, kisajátítások és telekszerzések. Ezek egy része szükségszerű volt, a másik része pedig igen előnyös befektetésnek fog bizonyulni. Az a kereken 23 millió korona, amit erre a célra fordítottunk, feltétlen ellenértéket talál a megszerzett ingatlanokban, sőt sok esetben igen szép vagyongyarapodásra nyújt kilátást. Egyébként a normális viszonyok helyreálltával azonnal megfog indulni a megszerzett telkek fokozatos értékesítése. A többi beruházások közül nem tudom melyiket kellett volna elhagyni. Talán a 7C00 kislakás és a szükséglakások építését. Méltóztassék elképzelni t. Közgyűlés, hogy mi lenne ebben a városban, ha ma itt 7000-rel kevesebb lakás lenne. Hiszen már akkor, amikor ezt az akciót kezdtük, zendülések voltak a lakásnyomorúság miatt. Különben a háború kezdetéig a lakásakció a főváros háztartását teljességgel nem terhelte, s ha a később emelkedő fenntartási költségekre való tekintettel az adómentesség mellett szedhető maximális bér kulcsát törvény útján módosítják, úgy az egész akció a jövőre se fog teherrel járni. Ha pedig az úgynevezett nem jövedelmező beruházásokat veszem elő, vájjon helyes lett volna-e mellőzni annak az ezer iskolateremnek megépítését s tovább folytatni a bérelt iskolákkal folytatott rablógazdaságot? Lehet-e ezt épen ma a mi szemünkre vetni, amikor a háború kezdetén beszállásolási és hadikórházi célokra 1265 tantermünket vették igénybe s amellett képesek voltunk bár nagy nehézségek árán — az iskolai oktatás folyamatosságát is fenntartani. Tudja-e a t. Közgyűlés, hogy a háború kezdete óta több mint százezer sebesült és beteg katonát gyógykezeltek a mi iskoláinkban, illetőleg az azokban berendezett hadikórházakban. Mindez lehetséges volt, mert volt szivünk kihasználni a kedvező időt, az olcsó kölcsönöket és a viszonylag olcsó építési viszonyokat a mi új iskoláink megépítésére. Vessen reánk követ, aki nálunk bölcsebb és előrelátóbb volt. Mi van még említésre méltó nagyobb beruházás? A közegészségügyi beruházások hét milliót meghaladó költséggel. Azt hiszem, hogy ezen már igazán nem lehet vitatkozni. Mit csináltunk volna az új fertőtlenítő intézet nélkül ? Még elgondolni is rettenetes. Minden kórházi építkezésünk amellett a háborús nyomorúságok enyhítésére is szolgál. A Gellértkórházi pótépítkezések tették lehetővé, hogy ott a háború eleje óta több mint 18 ezer fertőző betegségben szenvedő katonát ápolhattunk. Ezek az intézmények s a közreműködő személyzet buzgó kötelességtudása, a mi nyugalomba vonult és jelenleg súlyos betegen fekvő páratlanul kiváló tiszti főorvosunk, , Magyarevits Mladen, vezetésével tették lehetővé, hogy a főváros közönségét megóvtuk a fertőző és járványos betegségek, főleg a kolera és kiütéses tífusz elterjedésétől. Én azt hiszem, t. közgyűlés, hogy mi nem szég/eljük azt a politikát, amelyet a beruházások terén követtünk, hanem ellenkezőleg megnyugvással tekintünk vissza erre a munkára, s érezzük, hogy köte-