Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
10. 1916. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988 - 989 - 990
938 1916. október 11-iki közgyűlés. 990. szám. Ezen névtelen feljelentés alapján, miután azt utóbb az ügyosztályban Melkó Bertalan elnök aláírásával ellátta, az ügyosztály részéről vizsgálat indult meg Dénes Aladár ellen. A feljelentés első pontja szerint a főváros a műszer- és kötőszerraktár élére olyan egyéneket állított, kik a szakmában teljesen járatlanok és emiatt a főváros csak oly másodrangú gyárosoktól kaphatott árúkat, kiknek gyártmányai a szakmában silányabbak. Erre nézve nyilatkoztak a kórházak igazgatói, akiknek jelentései szerint az egy évet meghaladó idő alatt szállított cikkek elsőrendű gyártmányok voltak, panasz e tekintetben az osztályos orvosok részéről nemcsak nem érkezett be, sőt az osztályos orvosok a raktár működéséről ismételten megelégedéssel nyilatkoztak. A Dénes személyes viszonyaira vonatkozó közlés, mely szerint nevezett Bártfafürdőn a játékbankban croupier volt, Bártfa város rendőrkapitányi hivatalának átirata és a fürdőigazgatóságnak kétrendbeli bizonyítványa szerint, valótlan állításnak bizonyult, mert ezen igazolások szerint Dénes a bártfafürdői igazgatóságnál 1903—1904. évben, tehát fővárosi alkalmaztatása előtt tíz évvel, mint irnok, illetőleg titkár volt alkalmazva, croupier ott nem volt. A beszerzett fővárosi rendőrkapitánysági bizonyítványok szerint, Dénes Aladárnak budapesti tartózkodása alatt, 1905. évtől 1915. évig erkölcsi magaviselete rendőri szempontból kifogástalan volt, bűntettért vagy vétségért büntetve nem volt. Megjegyzendő, hogy a Dénes ellen hangoztatott vádak főként csupán előéletére vonatkoztak. Miután pedig az itteni alkalmaztatására vonatkozólag felhozott panaszok alaptalanoknak bizonyultak, arra utasíttatott Dénes, hogy az előéletére vonatkozó panaszok tisztázása céljából az illetékes bírósághoz forduljon. Nemcsak a bírói ítélet, amelyben a vádak miatt becsületsértés címén azok ítéltettek el, akik Dénes ellen a feljelentést,beadták, hanem az a körülmény is, hogy Dénes ellen főleg a Keleti cég vádjai szolgáltatták a névtelen feljelentés anyagát, arra engedett következtetni, hogy Dénes ellen csak azért indult meg és folyik hajsza, mert ö a főváros műszer- és kötőszerraktárának vezetője. Ezen üzemnek felállítása és működése t. i. már kezdettől fogva nem tetszett az érdekelt feljelentő cégnek, ennélfogva a panasz tekintetében a legtárgyilagosabb elbírálást tett szükségessé. Ez utóbbi körülmény megvilágítására a kövelkezőkre hivom feL a figyelmet. A Keleti-cég az előző években panaszkodott, * hogy a kórházi főorvosok a műszerek beszerzésénél mellőzik. A balparti kórházigazgatóságnak 1906-ból, utóbb 1911-ből keltezett hivatalos jelentései szerint a mellőzés okául azt hozzák fel, hogy a Keleti-cég az orvosoknak körlevelet küldött, amelyben többi közt a következőket írta: „Midőn fáradozását előre is köszönöm, bizalmasan értesítem, hogy akár direkte, akár csak szíves ajánlata folytán beérkező rendelések után készséggel szolgálok 20% rekompenzációval." Ugyanez a cég, mely annak idején oly jó bizonyítványt adott Dénesnek, volt a feljelentő Dénessel szemben és a cégnek a tulajdonosát a bíróság becsületsértésért el is itélte. Ezzel befejeztem Dénes alkalmaztatása körülményeinek az ismertetését és most reá térek az ellenőrzés kérdésére. A műszerüzem és kórházi anyagraktárnak működése, egész üzletvitele és számvitele a tanács által 1915. november 23-án kiadott szabályutasításban nyert szabályozást. Ezen szabály szerint a kórházi anyag-