Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

9. 1916. július 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - Budapest székesfőváros gázműveinek nyugdíjszabályzata

1916. július 12-iki közgyűlés. 919. szám. 903 d) ha a nyugbéres a székesfővárosnál vagy valamelyik intézeténél vagy üzeménél nyugbérével legalább egyenlő fizetéssel állandóan alkalmaztatik. Ha fizetése új állásában kisebb a nyugbér összegénél, nyugbér címén a gázművektől, csak a különbözetet kapja. Ha új állását nyugbér nélkül hagyja el, teljes nyugbérigénye feléled, ha pedig új állása után a gázműveknél élvezett nyugbérnél kisebb nyugdíjat vagy nyugbért kap, a gázmüvektől csak a különbö­zetre tarthat igényt. III. FEJEZET. A végkielégítésről. 14. §. Az az alkalmazott, akinek a 11. §. szerint nyugbérre joga nincs és már öt éve megszakítás nélkül szolgált, végkielégítésre tarthat igényt akkor, ha reá nézve az ellátás feltételéül a 2. §-ban megszabott körülmények beállottak. 15. §. A végkielégítés összegét az igazgatóság javas­latára a tanács állapítja meg, a tényleges szolgálat­ban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak alapul vétele mellett, de a végkielégítés az említett javadalmazásnak félévi összegénél nagyobb nem lehet, kivéve, ha az alkalmazott járulék címén már nagyobb összeget fizetett be. Ebben az esetben a befizetett járulékát kapja vissza. IV. FEJEZET. Az özvegyi díjról. 16. §. A jelen szabályzat értelmében ellátásra jogosí­tottak, vagy nyugbért élvezők özvegyei szintén ellá­tásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idejében, vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, a házasság megkötése a férj halála napját legalább fél évvel megelőzte, a férj elhunyta alkalmával attól törvényesen elválva nem volt és férjével annak haláláig együtt élt. Ha az öz­vegy férje elhunyta idejében vele tényleg együtt nem élt, a jelen szabályzat alapján ellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha a 37. §. 2. pont­jában körülírt módon bizonyítja, hogy a különélés nem az ő ^hibájából következett be. Az özvegy házasélete első félévén belül is tarthat igényt ellátásra, ha bebizonyítja, hogy férje egybe­kelésük alkalmával nem szenvedett abban a beteg­ségben, amely halálát okozta, vagy ha a házasság törvényesítés céljából történt, vagy a* házasságból utószülött gyermek származott. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll akkor, ha a házasságkötés alkalmával a férj már 50 évnél idősebb volt, kivéve azokat az eseteket, ha a férj a házasság megkötése után még legalább három éven át szolgál, vagy ha a házasságból gyer­mekek származnak, vagy ha azáltal gyermekek tör­vényesíttetnek, továbbá akkor sem, ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, kivéve azt az esetet, ha a férj az egybekelés után ismét a gázművek szolgálatába lépett és legalább egy évig szolgált. Az a nő, akinek a gázművek alkalmazottjával kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi díjra akkor: ha nem ment újból férjhez és ha a házasság felbontását kimondó

Next

/
Oldalképek
Tartalom