Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

9. 1916. július 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 915 - 916 - 917

848 1916. július 12-iki közgyűlés. 917. szám. A négy évi itt tartózkodás megszakítottnak rendszerint nem veendő, ha az illető időközben évenkint három hónapnál nem hosszabb időn át a fővárosból távol volt. 5.§. Budapest székesfőváros átmenetileg, ideiglenesen a Budapesten tartózkodó nem budapesti illetőségüeket is részesíti közsegítésben, mihelyt a 3. §. 1. pontjában felsorolt esetek egyike beáll. A székesfőváros hatósága azonban intézkedni tartozik, hogy a felmerült összes segélyezési költségeket az illetőségi község a székesfővárosnak megtérítse. A Budapesten tartózkodó és közsegítésre szoruló külföldi honosságú vagy hontalan egyének segítése tekintetében az e részben fennálló törvényes intézkedések irányadók. 6. §. A székesfőváros hatóságának kezelése alatt álló szegényügyi és közjótékonysági, vagy népjóléti alapokból, amennyiben az alapító okirat kifejezetten másképen nem rendelkezik, segítségben, ellátásban, vagy gondozásban csak a helybeli illetőségűek, illetőleg azok részesülhetnek, akikre a 4. §-ban foglalt kivételes kedvezményt a hatóság kiterjesztette. 7. §• A szegényellátás, illetőleg népjóléti gondozás megszűnik: a) ha a szegényellátásra szorulót valaki ingyen eltartja, örökbe fogadja, illetőleg ingyenes ápolásba veszi; b) ha a népjóléti gondozásra szoruló ismét oly helyzetbe jut, hogy önmagát és családját eltarthatja, illetőleg ha a népjóléti gondozás az illetőt gazdasági, társadalmi megerősödéséhez ismét hozzásegítette. 8. §. A szegényellátásra, illetőleg népjóléti gondozásra szorulók, a reájuk fordított és értékben felszámítható költségeket megtéríteni tartoznak, ha oly vagyonhoz vagy jövedelemhez jutnak, amelyből azokat, a maguk és családjuk fentartásának a veszélyeztetése nélkül megtéríthetik. Ugyanez a rendelkezés áll az eltartásra kötelezett hozzátartozókra nézve is. 9. §. A székesfőváros által létesített népjóléti intézményeket az ezekre vonatkozó szabályokban előirt feltételek mellett bárki igénybe veheti. II. Fejezet. A közsegítés különféle módjairól és mértékéről. A közsegítség, mint a székesfőváros és a társadalom által adott gyámolítás nemcsak a létfentartáshoz, hanem a gyermekek tanításához és rendes felneveléséhez, valamint az arra rászorulók gazdasági és társadalmi megerősödéséhez, szellemi művelődésének fejlesztéséhez, jobb élelmezéséhez, egész-