Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

3. 1916. március 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 338 - 339

1916. március 8-iki közgyűlés. 338^-339. szám. 237 !338. Tárgyaltatott a tanács 107.504/1915—

VI. számú előterjesztése: Schwartz Kálmán, mint gyámnak, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !339. Tárgyaltatott a tanács 107.468/1915—

VI. számú előterjesztése: Szántó Zsigmondnénak, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt * indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghátározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számítolt tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1915. évi május hó 14.-napján 36.080/

VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel Schwartz Kálmánt, mint kisk. Szende Erzsi, Lajos és Károly gyámját azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 5852. és 13.216. számú telekkönyvi betéteiben 5798. 6483. 6484. 6486/3 és 6482, 6 helyrajzi számok alatt foglalt 1—3 ingatlanok átírása folytán a kiskorúak terhére 3808/1914. kiszabási szám alatt kivetett 3438 K átírásiés engedelmi-díjról szóló fizetési meghagyás hatáiyon kívül helyeztessék és az átirási-dij kivetése felfüggesztessék, illetve

; hogy az átírási-díj mérsékeltessék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1915. évi június hó 10. napján 48.224/VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel Szántó Zsigmondné, szül. Ledner Margitot azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 2381. számú telekkönyvi betétében 2346. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3841/1914. kiszabási szám alatt kivetett 756 K 40 f átírási- és engedelmi-díjról szóló fizetési meghagyás érvénye felfüggesztessék, illetve, hogy az átírási-díj leszállíttassék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi 60