Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

3. 1916. március 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 333 - 334

1916. március 8-iki közgyűlés. 332—334. szám. 235 !333. Tárgyaltatott a tanács 51.383/1915—

VI. sz. előterjesztése: Hubay Jenőnének, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !334. Tárgyaltatott a tanács 110.518/1915—

VI. számú előterjesztése: gróf Károlyi Lajosnak átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1913. évi július hó 6. napján 64.650. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel Hubay Jenőné, szül. gróf Cebrián Rózát azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 572. számú telekkönyvi betétében 573. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3627/1912. kiszabási szám alatt kivetett 13.003 K 20 f átírási- és engedelmi-dijról szóló fizetési meghagyás hatályon kívül helyeztessék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a "tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsa 1912. évi március hó 7. napján 19.659/VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatával gróf Károlyi Lajost azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 4481. számú telekkönyvi betétében 4444. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 2890/1911. kiszabási szám alatt kivetett 16.000 K átírási és 3 K 20 f engedelmi díj leszállíttassék, elutasította. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága a tanácsnak neheztelt véghatározatát az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében - fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot megváltoztatva a kivetett átírási díjat — a 3 K 20 f-nyi engedelmidíj épségben tartása mellett — 15.585 K 60 f-re leszállítja, az azonfelül előírt 414 K 40 f, azaz Négyszáztizennégy korona 40 fillérnek pedig a törlését elrendeli. A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert annálfogva, hogy a közigazgatási bíróságnak a kincstári vagyonátruházási illeték ügyében időközben hozott 13.328/1913. P. számú ítélete értelmében az ingatlan vételárául valójában 1,558.560 K 18 f tekinthető, fölszólamlót jogosan és helyesen csakis ennek az összegnek az alapulvételével lehet az l°/o-os átírási díjjal megterhelni. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett, értesíti.