Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1915

12. 1915. december 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1215

1915. december 1-ei közgyűlés. tok várnak a főváros közigazgatására. Annál fontosabb az, hogy ennek a közigazgatásnak a vezetése olyan férfiak kezébe kejüljön, -akik arra mindenképpen rátermettek és akikben a törvényhatóság bizalma •méltóan összpontosul. Önök legnagyobbrészt, tisztelt Uraim, már a múltban bebizonyították azt, hogy erre a bizalomra érdemesek és a megválasztatásuknak az ismétlődése csak annak a kifejezése akar lenni, hogy a törvényhatósági bizottság épen az eddigi működésüket tartotta olyannak, amely a jövendőbeli bizalomra is érdemessé teszi mindannyiukat. Az újonnan megválasztottakra nézve pedig az a várakozás, hogy épen olyan biztosan meg fognak felelni a beléjük helyezett bizalomnak, mint amilyen impozáns módon nyilvánult meg a törvényhatóság bizalma velük szemben. Hogy visszatérjek a vezérkari eszmére, nagyon fontosnak látom és bizonyára Önök is velem együtt látják annak, hogy a főváros vezető tisztviselői tényleg átérezzék a feladataiknak az egész súlyát. Átérezzék olyan formán, hogy ne csak a saját ügykörük folyó ügyeit intézzék kellő körültekintéssel, hanem mint előbb is említettem, a jövő kialakításában is kivegyék a maguk részét. De ezenkívül egy nagyon fontos feladatuk van még épen a főtisztviselőknek és ez a főváros tisztviselői generációjának a nevelése. Nagyon jól tudjuk, úgy-e bár, t. Közgyűlés és t. Kartársaim, hoyy azok a fiatal embtrek, akik a közigazgatási pályára lépnek, lulajdonképen csak, hogy úgy fejezzem ki magam, tisztviselői félgyártmányok, akiknek a kiképzése, kialakítása igazi municipáiis tisztviselőkké, a hivatalfőnökök feldata. És ez természetesen igényel egy bizonyos rendes hivataloskodáson túlmenő tevékenységet, szeretettel való törődést a fiaialabb tisztviselőkkel, azoknak a bevezetését a hivatalos munkának olyanformán való teljesítésébe, hogy ne tekintsék azt egys/erű kenyérkeresetnek, hanem igazi élethivatásnak, amelyet szívvel és szeretettel híven kell végezni és amint minden pedagógiának a legfontosabb elve a példaadás, ezen a téren nekünk kell elsősorban előljárni, mert hiába valók a szóval való tanítások, ha a példaadás em felel meg a szóval való tanításnak. Tiszteit Uraim! Azt hiszem,»hogy úgy a t. Közgyűlésnek a meggyőződése, mint nekem, az Önök kartársának is a múltból merített tapasztalatom, hogy Önök ennek a hivatásnak, ennek a szép feladatnak testileg, lelkileg a szolgálatában állanak úgy, mint állottak eddig, s mindannyian állani fognak a jövőben is, s minden erővel azon lesznek, hogy azok a nagy akadályok, amelyek mihamarább előttünk fognak állani, ne akadályozzanak meg bennünket abban, hogy a főváros közönségének állandó szellemi és anyagi boldogulására szükséges intézkedéseket valamennyien a legjobb erőnkből megtegyük. Én azt hiszem, hogy a t. Közgyűlésnek ismételten megnyilatkozott bizalma csakugyan huzdítólag, bátorítólag fog hatni, hogy a kötelességeinket minél jobban teljesítsük. Az újonnan megválasztottakat pedig külön is üdvözlöm a t. Közgyűlés megbízásából és nevében is és annak a várakozásomnak adok kifejezést, hogy amilyen törhetetlen szorgalommal igyekeztek eddig is eddigi tisztségükben megfelelni a hivatali kötelességeiknek: ezt a buzgóságot, ezt a szakszerűséget, valamint az ügyszeretetüket is, amely nélkül eredményes hivatali munka sohasem várható, a jövőben még inkább fogja fokozni az a meleg bizalom, amely a mai megválasztatásukban a tanács két új tagja iránt megnyilvánult.