Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

4. 1914. február 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 291 - 298 - 293 - 294 - 295

96 19H. február 18-iki közgyűlés. 295. szám. vagy nők a szabályszerű özvegyi nyugdíjban egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő részére megállapítandó özvegyi nyugdíj azonban — tekintet nélkül arra, hogy maradt-e hátra igényjogosult özvegy, vagy sem — nem haladhatja meg annak a tartásdíjnak az összegét, amelynek fizetésére a volt férj volt kötelezve. Ha a tartásdíjnak az összege kisebb, mint az özvegyi nyugdíjnak az elvált nőt megillető hányada, a különbözetet az igényjogosult özvegy nő részére kell kiadni. Az a nő, aki olyan fővárosi alkalmazotthoz ment nőül, akinek korábbi házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, a teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének korábbi neje részére nem állapíttatott meg utána özvegyi nyugdíj, vagy ha az e nö részére megállapított özvegyi nyugdíj bármely okból beszüntettetett. Az özvegy az özvegyi nyugdíjból és a gyermekek részére engedélyezett nevelési járulékokból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles eltartani és nevelni. Ha az özvegy ennek a kötelességének eleget nem tesz, vagy ha a gyermekek bármely okból nem élnek az özveggyel közös háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járuléka, sőt esetleg az özvegyi nyugdíjnak egy része is — azonban legfeljebb egyharmada — a gyámhatóság által kirendelt gyám vagy gondnok kezeihez szolgáltassák ki. 20. §. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt tanítónő vagy óvónő férje a temetési segítségen kívül semminemű ellátásra igényt nem tarthat. 21. §. A nyngdíjazott vagy nyugdíjjogosultsággal bíró alkalmazottak özvegyei általában felét kapják annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugdíj címén élvezett s illetőleg amely összegre a férj nyugdíjszerű állandó ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az özvegyi díj összege azonban — nevelési díj nélkül, mindazonáltal a 31. §. korlátain belül — nem lehet kevesebb, mint amennyit a népoktatási intézeteknél alkalmazottak özvegyei részére az 1891. évi XLIII., a magasabb fokú iskoláknál alkalmazottak özvegyei részére pedig az 1894. évi XXVII. törvénycikkek megállapítanak, továbbá nem lehet sohasem kevesebb, mint amennyit ez a szabályrendelet — a férj tényleges szolgálatában utoljára élvezett beszámítható javadalmazás alapul vétele mellett — a

z alábbiak szerint megállapít: m Ha a beszámítható javadalmazás összege volt nem több mint évi 1.2001 évi 1.200 K-nál több, de nem több mint évi 1,400 „ 1.400 „ „ , „ „ „ „ 1.800 i 1.800, .,,..- •-, „ , 2.400 , 2.400 „ „ „ „ „ „ „ 3.000 „ 3.000 „ „ „ „ „ „ „ 3.600 . 3.60) , „ , , , , „ 4.200 „ 4.200 „ ,, „ „ „ „ „ 4.800 „ 4.800 „ „ „ „ „ „ „ 5.400 , „ 5.400 „ „ „ „ „ „ „ 6.000 „ 6.000 „ „ „ , „ „ „ 6.600 „ 6.600 „ „ „ „ „ „ „ 7.200 „ 7.200 „ „ „ „ „ „ „ 8.000 „ 8.000 „ „ „ „ „ „ „ 8.800 „ 8.800 „„„„„.„ „ 9-600 „ 9.600 . , . . „ „ „ 10.400 „ 10.400 koronánál több Akkor az özvegy; . nyugdíj^ 600 K 800 > 1.000 , 1.200 » 1.400 „ 1.600 „ 1.800 , 2.000 , 2.200 » 2.400 , 2.600 » 2.800 » 3.000 , 3.200 , 3.400 „ 3.600 , 4.200 .