Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

18. 1914. november 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1806 - 1807 - 1808

1914. november 11-iki közgyűlés. 1805—1808. szám. 677 !1806.Tárgyaltatott a tanács 123.493/1914—

VI. sz. előterjesztése: özv. Subáky Istvánnénak, átírási- [és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !1807. Tárgyaltatott a tanács 68.410/1914—1. sz. előterjesztése: Max Lajos altiszt nyugdíjának kegy útján leendőJelemelésejlgyében. sz. !1808. Tárgyaltatott a tanács 70.380,1914—1. . előterjesztése: Weckermann Ignác és Tringl Ferenc útkaparók kegydíjazása ügyében. alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3313/1914. kiszabási szám alatt kivetett 4727 K 40 f átírási- és engedelmi-díj töröltessék és részére új fizetési meghagyás bocsájtassék ki elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett felebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. pz ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot, a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett értesiti. A székesfőváros tanácsának 1914. évi szeptember hó 14. napján 111.432. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, arrellyel özv. Subáky Istvánnét, mint kiskorú Subáky Valér és Subáky Stefánia t. és t. gyámját azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros budai részének 224. számú telekkönyvi betétében a+1. sor 1800., 1801. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán a nevezett kiskorúak terhére 643/1914. kiszabási szám alatt kivetett 2553 K 20 f átírási- és engedelmi-díj leszállíttassék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot, a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett értesíti. A közgyűlés a tanács megokolt előterjesztésére Max Lajos fővárosi altisztnek a be nem számítható 5 évi havijegyzékes szolgálatát nyugdíjszerű ellátásánál kegy útján a nyugdíjjárulékok utólagos megfizetésének kötelezettsége mellett beszámítja, ez alapon összszolgálatát 25 évben megállapítja és ehhez képest a részére a tanács által szabályszerűen kiutalványozott évi 900 korona nyugdíjat 1050 koronára, azaz Egyezerötven koronára, az évi 300 korona kiegészítési összeget pedig 350 koronára, azaz Háromszázötven koronára felemeli. Ez a közgyűlési határozat jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. 170