Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

18. 1914. november 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1802

1914. november 11-ki közgyűlés. 1801 — 1802. szám. 675 !1802. Tárgyaltatott a tanács 117.206/1914— VI. számú előterjesztése: Löbl Sándornak, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. fokú véghatározatát, amellyel Abeles D. Tivadarné és érdektársainak felszólamlása folytán a székesfőváros pesti részének 4990. számú telekkönyvi betétében 4950. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan egy részé­nek átírása folytán terhükre 2505/11. kiszabási szám alatt kivetett 1166 K 30 f, más részének átírása foly­tán terhükre 2517/1911. kiszabási szám alatt kivetett 189 K 60 f átírási díjat — a külön-külön kivetett 3 K 20 f engedelmi-díj fenntartása mellett — és pedig a 2505/1911. kiszabási szám alatt előírt 1166 K 30 f átírási díjat 9 K 10 f-el felemelle, a 2517/1911. ki­szabási szám alatt előírt 189 K 60 f átírási-díjat pedig 18 K 60 f-rel leszállította és egyúttal kimondotta, hogy a 2505/1911. kiszabási szám alatt előírt s ez­úttal 1178 korona 60 fillérre helyesbített átírási- és engedelmi-díj személyileg Abeles D. Tivadarnét és Bakonyi Zsigmondnét egyenkint csak 2 /i2-ed rész­ben, míg Basel Rezsőt csak Vi2-ed részben, a 2517/1911. kiszabási szám alatt előírt s ezúttal 174 korona 80 fillérre leszállított átírási- és engedelmi­díj pedig személyileg Bakonyi Zsigmondnét és Abe­les D. Tivadarnét csak fele-felerészben terheli s hogy a szóbanforgó díjakat illetőleg az egyetemleges fize­tési kötelezettség velük szemben csak az esetben fog érvényesíttetni, amennyiben az együttesen szer­zett ingatlanrészt illető díjak a személyes fizetésre kötelezettől behajthatók nem lennének, a székesfő­város törvényhatósági bizottsága az érdekelt felek­nek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbe­2ése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésé­ben fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a köz­gyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja, megjegyez­vén, hogy azon felhozott újabbi indok, hogy az át­írási díjból a hagyatékot terhelő adósságok levo­násba hozandók, — a fennálló szabályok értelmé­ben — figyelembe vehető nem volt. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbe­sítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot, a bemutatott tár­gyalási iratoknnk a visszaadása mellett, további meg­felelő eljárás végett értesíti. A székesfőváros tanácsának 1914. évi augusztus hó 22.. napján 103.214. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel Löbl Sándort azzal a kérel­mével, hogy a székesfőváros pesti részének 11.254. számú telekkönyvi betétében '** ft ' l ££" l443 , helyrajzi szám alatt foglalt ingatlant átírása folytán terhére 3334/1914. kiszabási szám alatt kivetett 2211 K 80 f átírási- és engedelmi-díj leszállíttassék, eluta­sította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül elő­terjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tar­tott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatáro­zalot az abban fölsorolt indokoknál fogva helyben­hagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbe­sítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfővárc% tanácsánál kell előterjeszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom