Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

9. 1914. április 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 791

1914. április 29-iki közgyűlés. 790-791. szám. 279 !791. Ehrlich G. Gusztáv törvényhatósági bizottsági tag felszólalván, az Erzsébet-sugarút létesítése ügyében a következő interpellációt terjeszti elö : „ 1. Van-e tudomása róla a t. polgármester úrnak, hogy Budapesten az építkezési tevékenység majdnem tökéletesen szünetel és az építkezési iparok pangása a székesfőváros polgárságának kereseti viszonyaira végzetes befolyást gyakorolnak ? 2. Ha van erről tudomása, valamint azon körülményről is, hogy az építkezési magántevékenység jelzáloghitel hiányában nem érvényesülhet: alkalmasnak találja-e az Erzsébet-sugarút gyors létesítését arra, hogy az építkezési tevékenység hatalmas lendületet nyerjen? 3. Ha a t. polgármester úr is ezen nézetet vallja: van-e biztos kilátás arra, hogy ezen művelethez szükséges sok milliónyi tőke oly időben álljon a székesfőváros rendelkezésére, hogy a sugárút létesítéséhez a legsürgősebben, azaz még az idén hozzáfoghasson, vagy hogy a közmunkák tanácsa a fővárosi pénzalapból — mely azonban köztudomás szerint majdnem teljesen ki van merülve — ezen müveletet sürgősen végezze ? 4. Ha — mint előre látható — a szükségelt tőke közpénzekből sürgősen elő nem teremthető: úgy szándékozik-e a t. polgármester úr a nagy cél érdekében esetleg a magántőke érvényesülését előmozdítani, vagyis oly municipális bankot alakítani, amely a fővárosnak idegen pénzt hozna Budapestre, s akár egyszerre meg tudja építeni a Tabánt és a sugárutat ?" Dr. Bárczy István polgármester az interpellációra nyomban a következő választ adja: „T. Közgyűlés! Az elhangzott interpellációra válaszképen azonnal kijelenthetem, hogy részint azon okok alapján, amelyeket a bizottsági tag úr az interpellációjában kifejtett, de részben a kérdésnek egyébként való fontossága miatt is ismételten sürgettük a kérdés letárgyalását a közmunkák tanácsánál, s nem régen, a múlt héten le is tárgyalták az Erzsébet-sugarút szabályozási tervét s azt a legbelső rész kivételével véglegesen meg is állapították. Mindennek dacára a kérdést rövidesen nem intézhetjük el, tudniiiik az idén még lehetetlen hozzáfogni, mert az egésznek a pénzügyi előkészítése még hátra van. Miután pedig itt törvényhozási intézkedésre lesz szükség, ehhez alapos számítások kívántatnak, s most már a szabályozási terv megállapíttatván, a betterment a legfontosabb kérdés. Ennek az az értelme, nogy a főváros nagyobb beruházás nélkül módot találjon arra, hogy az Erzsébet-sugárul megnyittassék, másfelől, hogy ha az egész szabályozás végleg küldöttséget, hogy a megválasztottat a választás eredményéről értesítvén, öt felkérje, hogy a törvényben előírt hivatalos esküjetétele céljából a közgyűlés szine előtt megjelenni szíveskedjék. A megválasztott a küldöttség kíséretében rövid idő múlva megjelenik, a közgyűlés által hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtatik, melynek lecsillapultával h. főpolgármester a választás eredményének közlése után fethívja őt a törvényben előirt eskü letételére; a megválasztott — a közgyűlés tagjainak felállása,mellett — az 1872. XXXVI. t.-c. 108. §-ában foglalt esküt leteszi és ezután.az elnök őt szívélyesen üdvözli. Erről a h. főpolgármester, a polgármester, a tanács (I. ügyosztály), a tiszti ügyészség, valamint dr. Szabó Imre tiszti főügyész jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. ^|