Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

20. 1913. október 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottak és azok hozzátatozóinak nyugdíjszerű ellátásáról

1 913. o któber 8-iki közg yűlés. 1890. szám. 687 azt, hogy férjével ennek haláláig együtt élt, ha pedig együtt nem élt volna, vagy ugyanilyen bizonyít­vánnyal, vagy birói ítélettel igazolni, hogy a külön­élésre nem ő szolgáltatott okot. Árvák ellátása esetén azok törvényes szárma­zása, illetőleg törvényesítése és kora anyakönyvi kivonattal igazolandó. 41. §. Az ellátás ügyében a következő hatóságok határoznak első fokon: 1. a törvényhatósági bizottság által választott tisztviselőkre nézve a tanács közvetlen előterjesz­tésére a törvényhatósági bizottság közgyűlése; 2. a tanács által választott személyzetre továbbá úgy a törvényhatósági bizottság, mint a tanács által választottak özvegyeire ós árváira, valamint a kinevezettekre, ezeknek özvegyeire és árváira nézve a tanács; második fokon: a tanács határozatai ellen benyújtott feleb­bezésekre a törvényhatósági bizottság közgyűlése; a törvényhatósági bizottság azon határozatai ellen, mellyel a székesfővárosi alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése (nyugdíj, végkielégítés, özvegyi díj, nevelési díj, temetési segély) ügyében intézkedik, amennyiben, az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra vagy részeltetésre, vagy hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket, vala­mint a törvényhatósági bizottságnak az élvezett ellátás felfüggesztését, vagy megszüntetését elren­delendő határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (1896 : XXVI. t.-c. 45. §.) A törvényhatósági bizottságnak a szabály­rendelet egyéb rendelkezései tekintetében, külö­nösen pedig nyugdíjazás és végkielégítés elren­delése ügyében hozott határozatai ellen a belügy­miniszterhez van felebbezésnek, illetőleg felül­vizsgálati kérelemnek helye. 42. §. A kegydíjazási ügyek minden esetben a tőr­vényhatósági bizottság közgyűlése eléterjesztendők. Kegydíj megszavazása iránt a közgyűlésen akár önállóan, akár a tárgyalás folyamán előter­jesztett indítványok érdemleges határozathozatal előtt javaslattétel végett a tanácsnak feltétlenül kiadandók. Kegydíjazásnak csak rendkívüli méltánylást igénylő esetekben van helye és az eziránt hozandó határozatban az okokat tüzetesen ki kell fejteni. 43. §. Az összes alkalmazottakra nézve az ellátás és pedig a nyugdíj az elsőfokú határozat keltét követő hó első napján, az özvegyi ellátás és neve­lési díj pedig a 27. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel a férj, illetőleg atya vagy anya el­hunytát követő második hó első napján válik esedékessé. 44. §. A végkielégítési összeget s a temetési segít­séget egyszerre, a nyugdíjat, özvegyi díjat és

Next

/
Oldalképek
Tartalom