Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913
20. 1913. október 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1842 - 1843 - 1844
660 1913. október 8-iki közgyűlés. 1841—1844. szám. befolyásának latbavetése mellett hasson oda, hogy a székesfővárosi m. kir. államrendőrség ezentúl söntésnyitási engedélyt a főváros főbb útvonalain egyáltalában nem,'a mellékutcákban pedig csak korlátolt számban adjon, illetve azoknak engedélyezését ne véleményezze azon oknál fogva, mert ezeknek, különösen a főbb útvonalakon, semmi létjogosultságuk nincsen és közszükséglet tárgyát meg egyáltalában nem képezik; másrészről tegye sürgős konszideráció tárgyává, miként lehetne ezeknek a söntéseknek az esti záróráját és a reggeli nyitási idejét a pálinkamérésekre vonatkozó jelen rendelkezések alá vonni. Fölhívja ezekhez képest a közgyűlés a tanácsot, hogy ezen határozat szabályrendeletet módosító részének szabályszerű közhírré tétele, ezután úgy ennek, mint az idevonatkozó egyéb rendelkezéseknek életbeléptetése és végrehajtása, valamint a módosításnak kormányhatósági jóváhagyás alá leendő terjesztése iránt intézkedjék. !1842. Az elnöki tisztet Rózsavölgyi Gyula h. főpolgármester dr. Bódy Tivadar alpolgármesternek adja át. !1843. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 22.443/1912— XV. számú előterjesztése: Komárom vármegye közönségének köriratára, a korcsmák és pálinkamérések vasár- és ünnepnapi szünetelése ügyében. A közgyűlés a tanács és a közgazdasági bizottság előterjesztése alapján elhatározza, hogy Komárom vármegye közönségének a korcsmák és pálinkamérések vasár- és ünnepnapi szüneteltetése ügyében kibocsátott körirata kapcsán felirattal fordul a kereskedelemügyi m. királyi miniszterhez avégből, hogy az alkoholizmus elleni védekezés tekintetében az 1726/908. kgy. sz. határozatában egy ízben már kifejezésre juttatott kívánság a törvénymódosításnál egész terjedelmében figyelembe vétessék s csupán az az újabb kívánsága, hogy az „égetett szeszes italok" kifejezés helyett a törvénytervezetben a célnak megfelelőbb „szeszből készült és égetett szeszes italok" kifejezés használtassék. !1844. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 109.302/1913— XV. számú előterjesztése: a II. közigazgatási kerületi 2. és 3. sz. kéményseprői alkerületek újabb beosztása ügyében. A közgazdasági bizottság és a tanács javaslatára a közgyűlés elhatározza, hogy a kéményseprő iparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlása tárgyában alkotott ~ és ^ kgy. sz. szabályrendelet 2. §-ában a II. közigazgatási kerület 2. és 3. alkerületére vonatkozó beosztást módosítja es ennek következtében a régi szöveg helyett a következő újabb szövegezést állapítja meg: „2. alkerület. Üstökös-utcától kezdődőleg U]laki-rakpart, Margit-rakpart, Csalogány-utca, Fő-utca, Batthyány-utca, Hattyú-utca, Széna-tér, Lövőház-utca, Marczibányi-tér, Alvinczi-út, ennek folytatásába eso dülőút, majd a 6514. és 6301—6302. hrsz. telkek közt kiágazó dülőút, a Vérhalom-dülő déli hatara, majd a 6451. és 6843. hrsz. telkek közt haladó dülőút, tovább nyugatra haladva a 6869., 6868., 6867., 686b., 6865., 6864., 6863. és 5458. hrsz. telkek déli és nyugati részén, majd az 5459., 5460., 5455. és 57.W hrsz. telkek között elvonuló dülőút, azután ettoi keletre a II. és III. közigazgatási kerületek határvonala, később Eszter-utca, Áldás-utca, Szemlőhegyutca, Vérhalom-utca, Niedermayer-utca, Üstökös-utca és Újlaki-rakpart által határolt terület. 3. alkerület. Széna-tér, Hattyú-utca, Linczi-lepcső, Várfok-utca, Retek-utca, az I. és II. közigazga-