Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913
17. 1913. július 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1562 - 1563 - 1564
!1562. Tárgyaltatott a tanács 76.405/1913— VI. számú előterjesztése: özv. Irsai-Szabó Tibornénak, átírási- és engedelmi-díj ügyében beadott felebbezésére. 580 1913. július 2-iki közgyűlés. 1562—1564. szám. !1563. Tárgyaltatott a tanács 52.551/1913— VI. számú előterjesztése: Szluha Pálnak, átírási- és engedelmi-díj ügyében beadott felebbezésére. - !1564. Tárgyaltatott a tanács 161.405/1912— VI. számú előterjesztése: a községi adó és Iiázbérkrajcárok után járó kamattérítések beszüntetése ügyében. A székesfőváros tanácsának 1912. évi szeptember 17. napján 90.392/ VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel özv. Irsai-Szabó Tibornét azzal a kérelmével, hogy a székefőváros pesti részének 11.342. számú telekkönyvi betétében 4266 ; 2 42CT helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére a 2818/1912 kiszabási szám alatt kivetett 812 K 60 f átírási- és engedelmi-díj leszállíttassék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja annak megállapítása mellett, hogy a szóbanforgó kivetés a felebbezésben felhozott azon az alapon sem szállítható le, hogy az 1911. évi X. t.-c. az 1887. évi XLV. t.-c. egyes rendelkezéseit módosítja. Ez a módosítás ugyanis csupán az ingatlan törvényszerinti legkisebb értékének a kiszámítására vonatkozik, míg az 1887. évi XLV. t.-c. azon rendelkezésére, hogy az örökölt ingatlanok kiszabási alapját általában véve ezen ingatlanok hagyatéki leltári értéke képezi, — kihatással nincs; miért is a leltári érték alapulvételével történt kivetést másodfokon is jogosultnak és helyesnek kellett minősíteni. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi 26. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székefőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot, a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1913. évi március 26. napján 29.434/VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel Szluha Pált azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 3384. számú telekkönyvi betétében 3350. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán a 3339/911. kiszabási szám alatt kivetett 3882 K 20 f átírási- és engedelmi-díj leszállíttassék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes Határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi 26. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot, a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a tanácsnak azt a jelentését, mely szerint a tanács a szükséges intézkedéseket a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében megtette aziránt, hogy az előre^ fizetett, valamint az illetéktelenül beszedett községi adók és házbérkrajcárok után az 1901. évi 226. kgyszámú határozat alapján járó kamattérítések adása a
