Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

6. 1913. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 400 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátatrozóinak nyugdíjaszerű ellátásáról

1912. február 26-iki k

özgyűlés. 400. szám. 153 e) ha a nyugdíjas a székesfőváros szolgálatában rendszeresített állásra állandóan alkalmaztatik. 16. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felfüggesztetik, ha a nyugdíjazott a székesfővárosnál, az államnál vagy társhatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mértékben, mint amely mértékben újabbi fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdíjaztatásának alapjául szolgáló fővárosi járandóságait. Ha újabb nyugdíjazás esetén az ily alkalmazott nyugdíja kevesebbet tenne ki, mint amenynyit már korábban élvezett, az illető az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjviszonosságának szabályozásáról szóló 1907. évi LIX. t.-c. rendelkezése szerint korábbi magasabb nyugdíját tartja meg annak a hatóságnak a terhére, amelynek terhére azt újabb tényleges alkalmazása előtt élvezte. III. FEJEZET. A végkielégítésről. 17. §. Az az alkalmazott, aki a 13. §. szerint nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be és akinek a 13. § alapján kivételesen sem engedélyezhető nyugdíj, végkielégítésre tarthat igényt akkor, ha reá nézve az ellátás föltételéül a 2. §-ban megszabott körülmények beállottak. 18. §. A végkielégítés összegét a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak alapul vétele mellett és pedig bezárólag öt beszámítható szolgálati évig az említett javadalmazásnak egy évi összegével, öt évnél több, de tíz évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő esetén pedig az említett javadalmazásnak két évi összegével kell megállapítani. IV. FEJEZET. Az özvegyi díjról. 19. §. • A jelen szabályrendelet értelmében ellátásra jogosítottak vagy nyugdíjazottak özvegyei szintén ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idejében vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, a házasság megkötése a férj halála napját legalább fél évvel megelőzte, a férj elhunyta alkalmával attól törvényesen elválva nem volt és férjével annak haláláig együtt élt. Ha az özvegy férje elhunyta idejében vele tényleg együtt nem élt, a jelen szabályrendelet alapján ellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha a 40. §. 2. pontjában körülírt módon bizonyítja, hogy a különélés nem az 5 hibájából következett be. 39