Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912
21. 1912. december 14. rendkívüli iközgyűlés jegyzőkönyve - 1797 - 1798
1912. december 14-iki közgyülés 1 __J79j$ : jszám : különben a leghelyesebben^ legprecízebben maga az országgyűlés mostani képviselőházának pénzügyi bizottsága fejtett ki november 15-én a költségvetésre vonatkozó jelentésében, épen az, hogy az új adótörvényekre nézve rendkívül veszélyes a jelen időpontban való életbeléptetés; különösen hivatkozik arra, hogy az új jövedelmi adó életbeléptetése oly radikális változtatást jelent az egész adórendszerben és annak jövendő sorsára nézve oly elhatározó jelentőségű, hogy az megfelelő időben léptettessék életbe — amint megemlítette ez az előterjesztés — amikor a társadalom és az állami hatóság együttműködése feltételezhető. Azt látjuk azonban, hogy úgy az államkincstár, mint az adózó polgárság és az összes városok érdeke mind kongruens és minden szempont egyöntetűen azt kívánja, hogy ezek az adótörvények most életbe ne léptettessenek. Amikor azután egy pár nap múlva épen a t. közgyűlés kívánságára, de egyébként elnöki kötelességemből kifolyólag is, a magyar városok országos kongresszusának állandó bizottságát összehívtam f. hó 9-ére és ott a t. közgyűlésnek az átiratát tárgyaltuk a betegápolási pótadó felemelése kérdésében, ott Heltai Ferenc képviselő úr, aki ennek a kongresszus állandó bizottságának szintén tagja, indítványt tett arra nézve, hogy a kongresszus állandó^bizottsága, tekintettel az általam röviden említett indokokra, a maga részéről is oly irányú felterjesztést intézzen a kormányhoz, hogy ezeknek a2 új egyenes adótörvényeknek az életbeléptetése egy évre halasztassék el. A kongresszus állandó bizottságában jelen levő képviselők és polgármesterek részletes és beható tárgyalás után egyhangúlag hozzájárultak ehhez az indítványhoz és ezt annyira jelentősnek, sürgősnek és fontosnak tartották,, hogy elhatározták, hogy nyomban küldöttségileg és közvetlenül kívánják előadni a magyar városoknak ezen kéréséta kormány előtt, úgy, hogy még az ülésből kifolyólag együtt mentünk el a képviselőházba és az ott levő pénzügyminiszter úr előtt kifejtettük a mi javaslatunknak és indítványunknak az indokait. Azonban dacára az ott kifejtett és több oldalról is megerősített fontos okoknak, a pénzügyminiszter úr kijelentette, hogy a maga részéről nincs abban a helyzetben, hogy ennek a törvénynek az életbeléptetését elhalássza. Az indokok között felemlítette azt, hogy először is, dacára annak, hogy ettől az adótörvénytől legalább egyelőre kevesebb bevételt vár mint a régi adótörvényektől, dacára annak, hogy a maga részéről sem találja , kifogástalanoknak ezeket az új adótörvényeket és ismételten kijelentette, hogy a maga részéről ezeket a törvényeket nem terjesztette volna be, mégis, tekintettel arra, hogy ezek a törvények nézete szerint egész új adórendszert állapítanak meg, - sokkal jobbat mint a meglevő adórendszer és amellett ezt mint örökséget vette át az előző kormánytól, amelyhez épen azt a várakozást fűzték, hogy szociális szempontból jelent haladást az egyenes adó terén, mert a szegényebb néposztály terhein könnyít és a terheket a gazdagabb osztályra hárítja, (mindezek következtében a maga részéről a közgazdasági helyzetnek a mai állapotát nem tartja elégségesnek arra, hogy ezen adótörvények életbeléptetése el halasztassék, mert nem biztos abban, hogy ezek a sajnálatos állapotok meddig tartanak és arriint ezek megszűnnek, mindenesetre szükségesnek tartja az új adótörvényeknek a végrehajtását. Másfelől mégjazon aggodalmának is adott kifejezést, hogy amennyiben ezek az adótörvények még további halasztást fognak szenvedni, nagymérvű és minden oldalról meginduló agitációnak lesz kitéve az egész reform, úgy, hogy azután kétségessé válhatik azoknak későbbi életbeléptetése is.
