Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

17. 1912. október 23. rendes közgyúlés jegyzőkönyve - 1539 - 1540

1912. október 23-iki közgyűlés. 1538—1540. szám. 591 !1539. Tárgyaltatott a tanács 102.639/1912—1. számú előterjesztése: özv. Császár Istvánné kegydíjazása ügyében. !1540. Fock Ede tanácsnok Willinger Ferenc bizottsági tagnak, a sétányőrök lakásbére ügyében előlerjesztett interpellációjára a következő választ adja: „Mindenekelőtt ki kell domborítanom azt a tényt, hogy a főváros sétatereinek őrzésével napszámosok vannak megbízva, kiknek napszámbérük hetijegyeken lesz elszámolva. Ezek és a főváros által alkalmazott egyéb napszámosok között semmi néven nevezendő különbség nincsen. Fel kell még említenem azt a tényt is, hogy a os sétányainak őrzésével többnyire oly igen előrehaladott korú napszámosok lesznek megbízva, ™ik épen magasabb koruknál fogva nehezebb munkák végzésére már alkalmatlanok. Napibérük 3—4 Korona között váltakozik, ami a többi kertészeti napszámosokkal szemben, akiknek napszámbérük 2 korona 40 fillér és 3 korona között ingadozik, lényeden jobb helyzetet jelent, jóllehet ez utóbbiak sokkal fáradságosabb testi munkát végeznek. A sétányok őrzésével megbízott napszámosok a nagyobb na

Pszámbér mellett még abban az előnyben is részesülnek, hogy évenkint két rend egyenruhát és egy P

31

" csizmát is kapnak a fővárostól. A fővárosnak jelenleg 19 ilyen egyenruhával "

a

'0tt, a sétányok őrzésével megbízott napszámosa an

: Ezek közül azonban csak 8-nak van természet<*"'Jakása és pedig olyanoknak, akik épen hosz^ob szolgálatuk, nemkülönben rátermettségük és asznalhatóságuknál fogva nagyobb kiterjedésű és Jegeitől estig való állandó őrzést igénylő parkokon teljesítenek szolgálatot, ahol a fővárosnak egyzersmind lakás céljaira alkalmas helyiségei vannak. *' azonban állandósítani nem lehet, mert mint elun l

nm

' úgy iu is érvényesülnie kell annak az azok h

°

gy akik fontosaDD munkakört töltenek be, ! nagyobb anyagi előnyöket is élvezzenek. 1-étŐl kezdődőleg évi 480 K, azaz Négyszáznyolcvan korona kegydíjat szavaz meg. Ez a határozat felsőbb jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. Tekintettel arra, hogy néhai Császár István, volt fővárosi szolga az 1902. évi november hó 16-ikán kezdődő, 9 év és 7 hónapot kitevő beszámítható szolgálatát közvetlenül megelőzőleg az 1896. évi április hó 2-ikától kezdődőleg, tehát 6 év és 7 hónapon át, mint napibéres kerületi mérnöki szolga már a főváros szolgálatában állott, teendőit mindenkor szorgalommal, buzgósággal, teljes megelégedésre végezte, tekintettel továbbá arra, hogy özvegyét és 5 kiskorú gyermekét teljes szegénységben hagyta hátra, a közgyűlés a tanács indokolt előterjesztésére nevezett beszámításra nem alkalmas napibéresi szolgálatát az özvegy ellátásának alapjául kegy útján betudja, ez alapon összszolgálatat 16 évben állapítja meg és ehhezképest özvegye, született Streit Mária részére az őt megillető végkielégítés helyett néhai férjének legutóbbi beszámítható évi 1000 K járandósága után a nyugdíjszabályrendelet 14. §-a és 21. §-ának második bekezdése értelmében évi 500 K, azaz Ötszáz korona özvegyi díjat szavaz meg és ezt az összeget a nyugdíjszerű ellátás kiegészítéséről szóló szabályrendelet 3. §-a értelmében a néhai férje évi 320 K lakáspénze után a nyugdijpótló alapból évi 83 K 20 f-rel, azaz Nyolcvanhárom korona 20 fillérrel kiegészíti. Ez a határozat felsőbb jóváhagyás , végett, a m, kir. belügyminiszterhez felterjesztetik.