Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

9. 1912. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 780

1912. május 15-iki közgyűlés. 780. szám. 289 A második kérdés, hogy „Van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a tervezett építkezés a Halász-bástya és a Halász-lépcső nagy részét el fogja takarni?" Erre nézve az a válasza, hogy ez attól függ, honnan nézi az ember. A Vízivárosból ezt a lépcsőt alig lehet látni, a Lánchidról, a Margithídról és a pesti oldalról lehet inkább látni. A mostani szabályozási terv abból indult ki, hogy a Schulekféle lépcső meg fog építtetni, vagyis a legnagyobb létesítmény feltételezéséből indult ki. Itt arról van szó, hogy ez a lépcső levezettessék egészen a Dunapartig. Ebben az esetben Schulek tanár azt kívánta, hogy egy olyan rész maradjon szabadon, hogy a Mátyás-templom tornya alulról látható legyen, ennél fogva a Szeder-lépcső megfelelő szélességben vétetett fel a szabályozási tervbe. Fel kell tételezni, hogy amikor a szabályozási tervet készítették, mérlegelték ezt a dolgot, és a nagy lépcső feltételezése mellett készült szabályozási terv szerint is lehet ezen a telken 17 m. magas házat építeni. Megjegyzi, hogy az új építési szabályzat tárgyalása alkalmával felvetették újból a Várhegy építkezési módja revíziójának a kérdését és a főváros részéről az a propozició tétetett, hogy csak szabadon álló házakat lehessen építeni ezen a vidéken; a magasságra nézve itt is a 17 métert vették alapul. A közmunkák tanácsánál ez a kérdés még végleg nincs elintézve, amennyiben az építési szabályzat tárgyalásából kikapcsolták és a közmunkák tanácsa úgy határozott, hogy az építés módját ezen a vidéken esetről-esetre fogja megállapítani. Ennél az építkezésnél már ez a szempont érvényesült és a közmunkák tanácsának a nézete szerint ez az építkezés így megengedhető volt, sőt amint már említette, alatta van azon megengedett magasságnak, amelyet a közmunkák tanácsa megfelelőnek tartott. Természetes, hogy ha leszedik a hegyoldalról az összes házakat, még többet fognak látni, azonban ez pénzkérdés és kérdés, hogy a főváros meg akarja-e hozni azt a nagy pénzáldozatot, amely ezen házak kisajátításával jár. De különben is nem ez a ház az a bizonyos veszedelmes ház, hanem a Münsberger-féle ház, amely a Halász-lépcsőt a pesti oldalról, a Lánchidról csaknem teljesen elfedi. A számítások szerint, miután 13 méter a nivódifferencia az Albrecht-út és a Toldy Ferenc-utca között és 2 méter lesz a tető, körülbelül 5 méternyire fog kiállani ez a ház az Albrecht-út felé, vagyis 12 méter differencia lesz a Münsberger-féle ház teteje és az e házé között. Minél messzebb mennek, annál inkább látható ez a lépcső, közelről nem is jut az ember abba a helyzetbe, hogy láthassa, mert meglehetős meredeken következnek az utcák, tehát ha közelről el is takarja ez a ház a lépcsőt, távolról nézve nem takarja el. A harmadik kérdés az, hogy „Hajlandó-e a polgármester sürgősen közbelépni, hogy a tervezett építkezés megakasztassék és hajlandó-e a polgármester a Halász-bástya és Halász-lépcső perspektívájának megóvása érdekében megfelelő intézkedéseket kezdeményezni ?" Ezek az intézkedések annyiban megtörténtek, hogy a közmunkák tanácsánál a főváros részéről azt a propoziciót tették, hogy ezen a vidéken csak szabadon álló házakat legyen szabad építeni, de arra nézve nem nyilatkozhat, hogy ezt érvényesítik-e? .A tanács nem szándékozik arra nézve propoziciót tenni, hogy itt kisajátítások történjenek, mert ha kisajátítani akarnának, akkor igen nagy mértékű kisajátításra volna szükség, az pedig nagyon problematikus, hogy ez a lépcső tovább fog-e vezetni és Problematikus, hogy okvetlenül szükséges-e ezt a