Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

2. 1911. január 25 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási inétézetnek és e személyzet hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról

közgyűlés. 196. szám. illetőleg azt az összeget, amelyre az illető nyugdíjszerű ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az ezen felül esetleg mutatkozó többlet az özvegyi díjból és a gyermekek nevelési díjából arányos részekben levonandó. Az összes hátrahagyottak ellátási járandóságának évi összege mindazonáltal nem lehet kevesebb, mint amennyit a népoktatási intézetekben alkalmazottak hátrahagyottai részére az 1894.XLIII., a magasabb fokú iskolákban alkalmazottak hátrahagyottai részére pedig az 1891 : XXVII. törvénycikkek megállapítanak. Ezen legkisebb ellátási járandóságból tehát többlet levonásának helye nem lehet. 32. §. . Teljesen szülőtlen s egyszersmind vagyontalan árvák, valamint olyan vagyontalan félárvák, akiknek anyja a gyámi tiszttől elmozdíttatott, a részükre kirendelt gyám, gondnok vagy illetékes gyámhatóság kérésére a székesfőváros által fenntartott árvaházakban neveltetnek, feltéve, hogy ez ellen az intézeti alapszabályok értelmében életkoruk tekintetében vagy más szempontból akadály nem forog fenn. A székesfőváros által fenntartott árvaházakban nevelt árvák nevelési díja az árvaházi nevelés tartama alatt a községi alapból az illető árvaház pénzalapjába átutalandó. 33. §. A nevelési díj az árváknak bezárólag 20 éves korukig jár. Akik iskolai tanulmányaikat nyilvános tanintézetekben tovább folytatják, vagy magukat gyakorlatilag képezik valamely művészeti, ipari vagy kereskedelmi szakban s e körülményt igazolják, valamint azok, akik tényleg katonai szolgálatot teljesítenek, a nevelési díjat 24 éves életkoruk betöltéséig megkaphatják, amire nézve a tanács évről-évre határoz. 34. §. A nevelési díj az árvának 20, illetőleg 24 éves kora előtt is megszűnik és pedig: 1. véglegesen: a) ha az árva meghal, b) ha a leány férjhez megy, c) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik, d) ha az árva jogérvényesen hivatalvesztésre ítéltetik; 2. ideiglenesen: a) ha az árva 20 éves korán túl olyan keresethez jut, amelyből magát eltarthatja, ezen foglalkozás tartamára, b) ha az árva a hatóság részéről ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára, c) ha az árva bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltetik, a szabadságvesztés büntetés tartamára. 35. §. Az özvegyi díjnak bármi okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a nevelési díj élvezetét se.m meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. A gyermek nevelési díját megváltani nem lehet. 1911. január 25-iki közgyűlés. 196. szám. m VI. FEJEZET. > A temetési segítségről. 36. §. Az ellátási igénnyel bíró vagy nyugdíjas alkalmazottak elhalálozása esetén a hátrahagyott özvegyeknek, vagy ezek nem létében azoknak az árváknak, akik a szabályszerű kort még el nem érték, az ellátáson — jelesül az özvegyi díjon, végkielégítésen és nevelési díjon — kívül temetési segítségre is van igényük. A temetési segítség a 29. §. utolsó pontjában megjelölt esetekben akkor is kiszolgáltatandó, ha a hátrahagyott özvegynek ellátásra az ott jelzett okokból igénye nincs. A temetési segítség az elhunyt legutóbb élvezett beszámítható évi járandóságainak, illetőleg nyugdijának 25%-ában áll és 1500 koronánál magasabb összegre nem terjedhet. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt nő után a temetési segítség a férjet illeti. 37. §. Ha valamely végkielégítésre jogosult, vagy nyugdíjképes alkalmazott, vagy valamely fővárosi nyugdíjas után sem özvegy, sem nevelési díjra igénnyel bíró gyermek nem marad, ez esetben a 36. §. szerint kiszámítandó temetési segítség a temetési költségek fedezése céljából az elhunyt szüleinek, vagy nagyszüleinek, ilyenek nem létében annak, aki a jelzett költségek fedezését magára vállalja, kiadható. VII. FEJEZET. Az ellátás iránt való eljárásról. 38. §. A jelen szabályrendelet értelmében való eljárás vagy az érdekelt fél kérelmére, vagy hivatalból történik, u Mindazon esetekben, amikor a jelen szabályrendelet értelmében ellátásnak helye van, az érdekelt fél kérelmére az eljárás feltétlenül megindítandó. Az eljárás hivatalból indítandó meg a 2. §. a), b) és c) pontjában körülirt esetekben, a d) pontban körülírt esetben pedig, ha az alkalmazott 60-ik életévét betöltötte. A b) és d) pontban körülírt esetekben ezen rendelkezés alól csak az esetben lehet kivételnek helye, ha a polgármester előterjesztésére a tanács titkos szavazás útján szótöbbséggel kimondja, hogy az illető alkalmazott a tényleges szolgálatban továbbra is megmaradhat. A szolgálatban ekként megtartott alkalmazott tényleges szolgálata azonban legfeljebb 70-ik életévének betöltéséig terjedhet. A hivatalból való eljárást a tanács indítja meg. 39. §. A hivatalból való eljárás esetén az ellátáshoz szükséges szolgálati adatokat a számvevőség állítja össze. Ezek az adatok a féllel közöltetnek, akinek jogában áll azokra nézve észrevételeit 15 nap lefolyása alatt megtenni s egyszersmind köteles születési bizonyítványát, valamint a netalán hivatalosan 23