Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

2. 1911. január 25 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási inétézetnek és e személyzet hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról

1911. január 25-iki közgyűlés. 196. szám. 21. §. A nyugdíjazott vagy nyugdíjjogosultsággal bíró alkalmazottak özvegyei általában felét kapják annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugdíj címén élvezett, s illetőleg amely összegre a férj nyugdíjszerű állandó ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az özvegyi dij összege — nevelési díj nélkül — a főiskolai képesítéshez kötött állásra alkalmazottak özvegyeinél 1100 koronánál, a többi alkalmazottak özvegyeinél pedig 1000 koronánál kevesebb nem lehet. Az özvegyi díj nem lehet kevesebb, mintamenynyit a népoktatási intézeteknél alkalmazottak özvegyei részére az 1891 : XLIII., a magasabb fokú iskoláknál alkalmazottak özvegyei részére pedig az 1894 : XXVII. törvénycikkek megállapítanak. A főreáliskolai, felső kereskedelmi iskolai, felsőbb leányiskolái és iparrajziskolai igazgatók és tanárok özvegyei özvegyi dijra tarthatnak igényt már abban az esetben is, ha férjük nyugdíjigényre jogosító alkalmazásban legalább öt beszámítható évig szolgált. — A tíz évnél kevesebb szolgálati idővel bíró ezen alkalmazottak özvegyei özvegyi dij fejében férjük beszámítható javadalmazásának 1200 koronájáig ennek 50%-át, az ezt meghaladó rész után pedig 20° o-ot kapnak. Ebben az esetben az özvegyi díj az ezen szakasz második bekezdésében megállapítottnál kevesebb is lehet. — Ha az ezen pontban fölsorolt alkalmazottak korengedély mellett kaptak alkalmazást, özvegyeik ebben a kedvezményben nem részesülnek s a többi alkalmazottak özvegyeivel egyenlő elbírálás alá esnek. 22. §. Az özvegyi díj megszűnik: a) ha az özvegy meghal; h) ha az özvegy elveszti magyar állampolgárságát : c) ha az özvegy ismét férjhez megy, amely esetben azonban a ferjhezmenetel napjától számított egy éven belül az őt megillető özvegyi nyugdíjnak két évi összegére tarthat igényt, mely összeg az özvegyi ellátásnak megváltását képezi; ezen egy évi határidő letelte után az ellátás többé meg nem váltható; ha az özvegy ellátási igényét meg nem váltotta és ismét özvegységre jutna, az özvegy előző ellátásra való igénye második férje halála napjától kezdődőleg ismét feléled ; olyan özvegyek, akik várandósak vagy akiknek nevelési díjra igénnyel biró gyermekök van, a megváltáshoz a gyámhatóság beleegyezését is tartoznak kimutatni; d) ha az özvegy valamely büntetendő cselekményért jogérvényesen hivatalvesztésre ítéltetik, úgyszintén, ha erkölcstelen életet folytat. 23. §. Ha az igényjogosult özvegy ismét a fővárosnál, vagy az államnál, vagy az 1885. évi XI. t.-c. 2. §-ában felsorolt hatóságoknál és hivataloknál alkalmazott, avagy az országos tanítói (tanári) nyugdíjés gyámpénztárból ellátásra jogosított egyénhez megy férjhez és újból özvegységre jutván, második férje után szintén igényelhet özvegyi díjat: akkor első férje után már tényleg húzott és a második férje után járó két özvegyi díj közül a kedvezőbbet kapja. 22