Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

18. 1911. november 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros központi igazgatásának szervezetéről

november 8-iki közgyűlés. 1870

;

_szani

: adómentességek engedélyezését is az el ül járóság nevében személyes felelősség mellett az elüljáró, esetleg helyettese intézi el. A tanácsnál csakis azoknak az adóügyeknek a tárgyalása és elintézése marad, amelyek előre nem látott rendkívüli kiadással vagy terhes kötelezettséggel járnak, a szorosan vett adókezelési teendők közé^ nem tartoznak, továbbá mindazok az ügyek, amelyek természetüknél fogva központi ellátást igényelnek. E szerint a tanács hatáskörébe tartozik: 1. felhívni a kerületi elöljáróságokat az általános összeírás megindítására, a vallomások gyűjtésére és a kivetett adók közszemlére való tételére; 2. az adókivető bizottságokhoz a kerületi elüljárók meghallgatásával bizalmi férfiak kiküldése; 3. a felszólamlási bizottságok részére tárgyalási helyiségek kijelölése, esetleg kibérlése; 4. a kataszteri helyszínelésekből és a kerületi pénztárak átadásából folyó intézkedések megtétele; 5. az adókezelés állapotáról a közigazgatási bizottsághoz teendő jelentések szerkesztése. 24. §. A tanács áll: a polgármesterből, az alpolgármesterekből és a tanácsnokokból. 25. §. A tanács hatáskörébe tartozó ügyek részint ülésben, részint ülésen kívül az ügyosztályokban, de mindig a tanács nevében intéztetnek. Az ügyosztályok a főbb közigazgatási ágak szerint alakíttatnak és kétfélék: ú. m. általános közigazgatásiak és műszakiak. Minden ügyosztály élén a tanács egy tagja áll (Törv. 79. §.). A műszaki ügyosztályok élén álló tanácsnokoktól az 1883: I. t.-c. 10. §-ának első bekezdésében megállapított minősítés kívántatik meg. 26. §. A tanácsülésekben a polgármester vagy helyettese elnököl. A tanácsülésekben határozó szavazata a polgármesteren kívül csak a tanács tagjainak (az alpolgármestereknek és a tanácsnokoknak) van. (Törv. 79. §.) Érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül legalább 4 tag jelenléte kívántatik. A határozatok általános szótöbbséggel szavazás útján hozatnak, melyben az elnök mindig résztvenni tartozik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén azon vélemény válik határozattá, amelyhez az elnök járul. A tanácsülésekben az előadást az ügyosztályvezető vagy helyettese teljesíti; a jegyzőkönyvet pedig a fogalmazó személyzet egy tagja vezeti. A tanács minden tagjának jogában áll a hozott határozat ellen különvéleményt — írásba foglalva — előterjeszteni. Ily különvélemény a határozat hozatalánál azonnal bejelentendő, legfeljebb három nap alatt beadandó és az iratokhoz csatolandó; amenynyiben a különvélemény közgyűlési tárgyra vonatkozik, az a közgyűlésen az előadás során felemlítendő. 27. §. A tanácsülés elé a következő ügyek tartoznak: 1. a közgyűlés elé terjesztendő javaslatok; 2. azok az ügyek, amelyekben a tanács mint felebbviteli hatóság jár el;