Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

18. 1911. november 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros központi igazgatásának szervezetéről

közgyűlés. 1870. száiu. hivatali állás tekintélyének, az állam érdekeinek, avagy a közérdekek sérelmei nélkül részt vehessen. Az összeférhetőség kérdésében e szempontok mérlegelése mellett elsőfokon mindazon alkalmazot­takra nézve, akiket a közgyűlés választ — a köz­gyűlés, a többi alkalmazottakra nézve pedig a pol­gármester határoz. Ezért kötelességük az alkalmazottaknak, hogy mindannyiszor, valahányszor a fent körülírt igazgató­tagsági, vagy hasonló állásra hivatnak meg s ezt elfogadni kívánják, az összeférhetőség kérdését el­döntés végett az illetékes hatóságnak bejelentsék és csak ennek kedvező döntése, vagyis az engedély meg­adása esetén vállalhatják el az igazgatósági, vagy más hasonló állást. Azok az alkalmazottak pedig, akik engedély nélkül töltenek be ily állásokat, ezt a körülményt haladék nélkül bejelenteni kötelesek és amennyiben eme mellékfoglalkozás hivatali állásukkal összeférhe­tetlennek mondatnék ki, a vonatkozó határozat jog­erőre emelkedésével attól nyomban megválni tartoznak. Az alkalmazottaknak a főpolgármesterhez való hivatalos viszonyát az 1872: XXXVI. t.-c. 69., 70. és 71. §§-ái határozzák meg, amennyiben azokat az 1907. évi LX. t.-c. 23. §-a nem módosította, vagy hatályon kívül nem helyezte. A közszolgálat érdekében minden tisztviselő és hivatalnok ideiglenesen rendkívüli munkák teljesíté­sére is kötelezhető, anélkül, hogy ezért külön díja­zásra igényt tarthatna. 12. §. A főváros miden alkalmazottja, az előírt hiva­talos órákat pontosan megtartani és amennyiben ezt a közszolgálat megkívánja, időnként azokon túl is dolgozni tartozik. A hivatalbeli munka ideje hétköz­napokon rendszerint egyfolytában napi 6 óra, vasár­napokon és ünnepnapokon pedig rendszerint egy­folytában napi 3 óra. Oly hivatalokban, ahol a köz­szolgálat és a polgárság érdekeinek sérelme nélkül a személyzet egy része vasárnapokon és ünnepnapokon­nélkülözhető, a személyzet e napokon a szolgálat alól felváltva felmenthető és csak az e célra szükséges személyzettel tartandó fenn ügyeletes szolgálat. Húsvét, pünkösd és karácsony első napján, nagypénteken, űrnapján, valamint március hó 15-én és augusztus hó 20-án a hivatali munka teljesen szünetel. A polgármester rendeletileg állapítja meg: a) a hivatalos órák kezdetét és végét, a vasár­napi és ünnepnapi szolgálatnak az egyes hivatalok­ban való rendjét, az ügyeletes szolgálatra vonatkozó részletes utasítást, valamint az esetleges kivételeket; b) az egyes vezetők meghallgatásával a városi üzemek, temetők és iparvállalatoknál a munkaidő­tartamát és beosztását; c) a szolgaszemélyzet munkaidejét és kötelezett­ségeinek terjedelmét. 13. §. A kötelességét pontosan nem teljesítő alkalma­zottat, amennyiben mulasztása az 1886: XXIII. t.-c. rendelkezése alá nem esik, a polgármester az illető­nek meghallgatásával, de egyébként minden forma­szerű eljárás mellőzésével és felebbezés kizárása mellett írásbeli megintessél büntetheti. A polgármester, vagy a hivatalvizsgálatokat tel­jesítő alpolgármester a közgyűlésen üléssel és szava­zattal bíró főtisztviselők, valamint a ker. elüljárók és az árvaszéki elnökhelyettes kivételével, az összes fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom