Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

18. 1911. november 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1859

1911. november 8-iki közgyűlés. 1858-1859. szám. 745 !1859. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 106.062/1911— VI. számú előterjesztése: Deutsch Sándor kérvényére, a IX. kerületi 9637. hrsz. telektömb egy részének bérbeadása iránt. Bárczy István dr. polgármester, Rózsavölgyi Gyula, Vaszilievits János dr. alpolgármester, Almády Géza, Antal Gyula, Bódy Tivadar dr., Déri Ferenc dr., Festetics Géza gróf, Folkusházy Lajos, Piperkovics Bátor tanácsnok, Melha Kálmán főügyész, Magyarevics Mláden dr. főorvos, Szimély Árpád főszámvevő, Thirring Gusztáv dr. stat. hiv. igazgató urak. „Neih"-mel, vagyis a tanácsi előterjesztés ellen nem szavazott senki. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatára a IX. ker. Gubacsi-dűlőben 9637. hrsz. alatt fekvő 1200 négyszögöl kiterjedésű fővárosi telket, mely az iratokhoz mellékelt, a mérnöki hivatal által készített 21™

v tt. sz. térrajzon kék szinü vonallal van körülhatárolva és C) betűvel megjelölve, valamint a telek mentén lévő útfolytatólagos megnyitásához szükségelt további 9640 négyszögöl kiterjedésű teleksávot az alább részletezett bérösszegekért, az általánosan szokásos és az alábbi külön feltételek mellett, a telek átadása napjától számítandó 12 egymásután következő esztendőre, Deutsch Sándor részére csontgyűjtő és feldolgozótelep és enyvgyár céljára leendő használatra bérbeadja. A közgyűlés a bérösszeget az 1200 négyszögöl kiterjedésű telekre az első hat éven át négyszögölenkint évi 1 K 50 fillérben, összesen évi 1800 K, azaz Egyezernyolcszáz koronában, a második hat évben pedig négyszögölenkint évi 2 K, összesen évi 2400 K, azaz Kettőezernégyszáz koronában; az út céljára szolgáló 9640 négyszögöl terület után pedig négyszögölenkinti évi 1 K, összesen 96 K 40 fillér, szóval Kilencvenhat korona 40 fillérben állapítja meg. A szokásos szerződéses feltételeken kívül kiköti azonban a közgyűlés még a következőket: 1. a telket, valamint az azon emelendő épületeket, amelyeket a bérlő csakis a fővárosnak, úgyis mint bérbeadónak előzetes írásbeli engedélye alapján létesíthet, a bérlő csakis gyári és irodai célra használhatja s ott lakást legfeljebb csak saját és a gyári portás részére létesíthet; 2. a székesfőváros — kivéve az alábbi 8. pontban felsorolt eseteket — nem mondhatja föl a meghatározott időre szóló bérletet; ha azonban a telekre, avagy annak bármely részére oly közérdekű okból lenne szüksége, amelyre a törvény idegen tulajdonossal szemben kisajátítást engedélyez, úgy a fővárosnak joga van a bérleti szerződést akár az egész telekre, akár annak szükséges részére mindenkor és bármikor érvényesíthető egy évi előzetes fölmondással fölbontani, a bérlő pedig köteles a telken, illetve telekrészen levő épületeket és berendezéseket a fölmondási határidő lejártáig saját költségén és minden kártérítésre vagy megtérítésre való igény nélkül eltávolítani és a telket, illetőleg telekrészt kifogástalanul elegyengetve és tiszta állapotban a székesfőváros rendelkezésére bocsájtani; 3. az évi bér negyedévi egyenlő és előleges részletekben fizetendő be a székesfőváros központi pénztárába, a készpénz bérösszegen felül tartozik a bérlő a bérlet egész tartama alatt a bérelt telek s az azon létesítendő épületek után járó mindenkori összes állami és községi adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, vízdíjat és általában — a burkolási és csatornázási járulékok kivételével — 187