Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

17. 1911. október 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1812 - 1813

£9n i j)k^er^2^-^közgyűlés^l811—1813. szám. 731 megvalósításának munkálatai, amihez járultak még az idén is fellépett kolera elleni védekezés rendkívüli teendői, annyira lekötötték az illetékes ügyosztály munkaerejét, hogy ezek a körülmények kényszerítőleg elodázták egyik-másik ügynek, így a halotthamvasztás ügyének is abban az időben a közgyűlés elé való ter­jesztését, amint az kontemplálva volt. Az üggyel azonban foglalkoznak és az ügy­osztály vonatkozó előterjesztésének a halotthamvasztás terén időközben felmerült újabb fejleményekkel való kiegészítésének munkája folyamatban van. Minthogy azonban a kérdéshez fűződő külön­féle lényeges szempontok ez ügynek több szakbizott­mányban leendő tárgyaltatását teszik szükségessé, ennélfogva nem lesz lehető a javaslatot az interpelláló bizottsági tag úr által kívánt egy hónapon belül a közgyűlés elé terjeszteni. A tanács azonban minden lehető módon siet­tetni fogja a tárgyalásokat s konkrét javaslatát, ha egy hónapon belül nem is, de ebben az évben a közgyűlés elé fogja terjeszteni. Kéri a válasz tudomásul vételét. !1812. Dr. Pető Sándor bizottsági tag úr az építkezéseknél előfordult balesetek ügyében terjedel­mes indokolás előrebocsátása után, a következő inter­pellációt intézi a polgármester úrioz : Hajlandó-e a tanács az építőipari munkásvéde­lem és az épületek egyébként is fontos életbiztonsága szempontjából kezdeményező lépéseket tenni a ható­sági ellenőrzés hatályosabbá tétele iránt? Hajlandó-e a belügyi és kereskedelmi kormányt a mai építési iparfelügyelet teljes értéktelenségére figyelmessé tenni? Hajlandó-e oly hatósági ellenőrzést kezdemé­nyezni és szerezni,-melybe a munkaadó- és munkás­elemek is mint szakmabeli ellenőrző közegek bele­vonatnak ? Ezen utóbbi kérdésnek az értelme az, hogy szólónak szent meggyőződése az, hogy teljes rend e téren akkor nem lesz, ha tisztán a bürokráciára bízzák. Vagyis sem a hatósági kerületi iparfelügyelet, sem az állam, magában véve nem lesz elég akár azért, mert a hivatalnokok száma szaporításának meg van a büdzsébeli határa, akár azért, mert sem az önkormányzati, sem az állami hatóság ezen feladatot a maga közegeivel pusztán nem teljesítheti. Nem a szakszervezeteket, hanem a laikus elemeket, vagyis a munkaadókat és munkásokat kell megbízni. Természetesen a szervezet által megszabandó feltételek szerint magával a ható­sági mérnökkel együtt vagy anélkül is az ellen­őrzési és felügyeleti teendőket végezhetnék együtt az állami és hatósági közegekkel. Megjegyzi szóló, hogy ezen eszme eredetiségével nem dicsekedhetik, nem is új dolog, mert Németország akárhány váro­sában a laikus elem belevonása az ellenőrzésbe és felügyeletbe, régtől fogva megvan és a munkaadók és munkások egyforma megelégedésére és a ható­sági teendők megkönnyítésére működnek. Ami másutt bevált, az itt is be fog válni. !1813. Dr. Neumann Árpád bizottsági tag úr felszólalván, terjedelmesebb indokolás után a követ­kező interpellációt intézi a polgármester úrhoz: 1. Van-e tudomása polgármester úrnak a fővárosban most dívó építkezési módszerről, melynél A választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester űr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom