Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

13. 1911. július 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazott tanítószemélyzet fizetéséről

közgyűlés. 1340. szám 587 9. §. Ha a tanács olyanokat választ meg igazgatói, tanári, tanítói vagy óvónői állásra, akik megválasz­tatásukat közvetlenül megelőzőleg az illető állásra előírt törvényes képesítéssel, más nyilvános vagy nyilvánossági joggal fölruházott iskoláknál vagy óvo­dáknál rendszeres alkalmazásban voltak, azokat abba a fizetési fokozatba kell beosztani, amelyben a fize­tés az illetőknek a fővároshoz történt megválasz­tásukat megelőzőleg legutóbb a lakáspénz kivételével élvezett összes illetményeit legközelebb meghaladja. Akik a főváros elemi iskoláihoz történt meg­választatásukat közvetlenül megelőzőleg elemi iskolai vagy annál magasabb képesítéssel székesfővárosi köz­ségi árvaházban vagy szeretetházakban rendes tanítók, voltak, azoknak megszakítás nélkül eltöltött ily szol­gálati idejüket a fizetési fokozatokba való sorozás szempontjából be kell számítani. Ha fővárosi rendes óvónőt, elemi iskolai, árva­házi, szeretetházi vagy polgári iskolai tanítót választ meg a tanács elemi, illetőleg ennél magasabb iskolá­hoz rendszeres állásra, akkor rendes óvónői, ille­tőleg tanítói minőségben eltöltött szolgálati időből 6 év teljesen, az ezen felüli szolgálati idő felerész­ben, de mindössze legfeljebb 12 év a fizetési fokozatba sorozás szempontjából beszámítandó. Megjegyzendő, hogy az illetmények szempont­jából való beszámításnál csak oly szolgálati időt lehet figyelembe venni, amely a nyugdíjba is beszá­mítható s amennyiben az illető a magasabb iskolá­hoz való megválasztásához szükséges magasabb ké­pesítést a főváros szolgálatába lépése után szerezte meg, ez esetben az óvodánál, illetőleg alsóbb fokú iskolánál eltöltött szolgálati idejéből csakis azok az évek számíthatók be, amelyeket az illető a magasabb képesítés megszerzését követő iskolaévtől kezdődőleg töltött be. 10. §. A törvényben gyökerező hadkötelezettség alap­ján a tényleges katonai szolgálatra bevonuló tanárok és tanítók fizetésüket vagy egyéb a fizetés jellegével bíró illetményüket a bevonulás napjától számított három hónapon át, a lakáspénzüket pedig a bevonulás napját követő bérévnegyedig kapják meg; a tényle­ges katonai szolgálatból visszatérőknek pedig az összes illetményeiket működésük megkezdése napjától újból teljes összegükben utalványozni kell. Ha az ilyen tanárnak vagy tanítónak természet­ben van lakása, ezt addig az időpontig kell neki meghagyni, illetőleg attól az időponttól kell neki új­ból átengedni, amint a lakáspénz jár annak, akinek nincs természetben lakása. H.fi. Mozgósítás esetén a bevonulást követő hóra a fizetés jellegével bíró egész illetmény, az ezután követ­kező hónapokra a bevonulást követő hónap elsejétől számított egy éven át a nőtlenek részére a fizetés jellegével bíró illetmény egyharmad része, a nősek, illetőleg családosak részére pedig annak kétharmad része jár. A lakáspénz a nőtleneknek a bevonulást követő bérévnegyedig, a nőseknek, illetőleg a családosaknak pedig a bevonulást követő három bérévnegyeden át jár; a természetben adott lakást is ugyanaddig az ideig kell meghagyni. A mozgósítás következtében teljesített katonai szolgálatból való visszatérés alkalmával a szolgálat megkezdése napjától az összes illetményeket újból

Next

/
Oldalképek
Tartalom