Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

13. 1911. július 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros központi igazgatásának szervezetéről

1911. július 5-iki közgyűlés. 1336. szám. 521 h) új hivatalok és állomások felállítására, meglevők megszüntetésére és hatáskörére vonatkozó ügyeket. (Törv. 58. és 76. §.) 9. Az ügyosztályvezető vagy helyettese a tanács hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben tanúként leendő kihallgatás végett mindenkit személyesen maga elé idézhet és az idézésre meg nem jelenőket előre bocsajtott intés után annyiszor, amennyiszer 2—200 koronáig terjedhető pénzbírsággal fenyítheti. Ugyanők esküt vehetnek ki azokban az ügyekben, amelyekben törvények vagy rendeletek eskü alatt való kihallgatást rendelnek el. 22. §. A 21. §-ban említetteken kívül a tanácsnak még különösen a következő teendői és feladatai vannak: 1. A közgyűlés elé terjesztendő s pénzkiadásokat tárgyazó ügyeknél a fővárosi tőrvény 94. §-ára való tekintettel tartozik minden egyes esetben azon körülményt felderíteni, vájjon a megszavazandó kiadás a megállapított és a belügyminiszter által helybenhagyott évi költségelőirányzat határain belül esik-e? 2. A számvevőség meghallgatása után a készpénzek hasznosítása, a pénztári kezelés és számvitel szabályait elkészíti és szabályrendeletté emelés végett a közgyűlés elé terjeszti. (Törv. 102. §.). 3. Megállapítja és kiadja az alkalmazottak számára a kezelési és eljárási hivatalos utasításokat. 4. Gondoskodik a város összes hivatalainak felszerelési, irodai szükségletéről, továbbá a közigazgatás és gazdaság egyéb szükségleteiről, a közmunkák és középítkezések fogantosításáról, a költségvetés határain belül. 5. A közgyűlés jóváhagyása elé nem tartozó szerződési feltételeket helybenhagyja. 6. A törvényhatósági bizottsági tagok közreműködése mellett intézkedik a feleslegessé vált városi ingó vagyon eladása iránt, amennyiben annak becsértéke 4000 koronát meg nem halad, és ezen eladás a költségvetésben részletesen kilátásba vétetett. 7. Az államadó után kivetett községi pótadókat az állami adónál tett leszállítások vagy törlések arányában leszállítja, illetve törli; egyéb községi adóbeli tartozásokat és mindennemű városi követeléseket, amennyiben a behajthatatlanság kellőleg meg van állapítva és emiatt a behajtással megbízott közeget felelősség nem •terheli, törlés végett evnegyedenkint a közgyűlés elé terjeszti. 8. Az összes városi pénztárakat az e részben fennálló szabályrendelet értelmében rendes vizsgálat alá véteti és ezenkívül a pénztáraknál annyiszor, amennyiszer jónak látja, rovásoló vizsgálatot tart és a rendes vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek jelentést tesz. 9. Eljár mint első-, illetőleg másodfokú hatóság mindazon ügyekben, amelyet a törvény, rendelet, vagy szabályrendelet hatáskörébe utal. 10. A közigazgatás és önkormányzat körében önálló indítványokat és kész javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé. 23. §. Az 1893:XXXII1. t.-c. 2-ik §-a szerint minden kerületben a kerületi elüljáróság lévén a közigazgatás közege, ugyanezért a közadó kezelése körül az 1883. évi XL1V. t.-c. rendelkezései értelmében a tanács és a polgármester hatáskörébe utalt teendőket, az adókivető bizottságok tagjainak kinevezését kivéve, átruházott hatáskörben a kerületi elüljáróság látja el. A kerületi elüljáróság intézkedését igénylő ügyeket, ideértve az utalványozásokat, valamint a törvényszabta községi