Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911
12. 1911. június 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1305
494 1911. június 28-iki közgyűlés. 4304—43 05. s zám. adta egy budapesti hentesmesternek anélkül, hogy felmondott volna s ez közhírré tétetett volna, úgy ahogy a szabályrendelet előírja, s a régi bérlők aspirálhattak volna ezen árúhelyre. A szabályrendelet azt mondja, hogy mikor az ilyen árúhely megüresedik, a régi bérlők aspirálhatnak rá, s csak ha ez nem történik meg, akkor adható ki másnak. Azok a bérlők, akik a csarnokfal mentén tizenöt-tizenhat esztedeje vannak, azóta, hogy a középút mentén adtak a mészárosoknak helyet, nagyon rósz helyzetbe jutottak, mert a bevásárló közönség nem megy a fal mellé, hanem a közép útvonalon szerzi meg, amire szüksége van. Tehát indokolt, hogy ha ilyen elsőrendű hely megüresedik, ilyen tizenöt éves bérlők pályázhassanak rá s nyerhessék el, ha a sors úgy akarja, mert több ilyen pályázó közt sorshúzás útján döntenek. Itt azonban Schmiedl Dániel hentesmesternek, aki a csarnokban sohasem árult, s azonkívül nem is magyar állampolgár, adták át, s ez csinálja Brauch Ferenc kivételével a legjobb üzleteket. Tehát ezen sérelem kapcsán, mely olyan iparosokkal szemben történt, akik tizenöt éve ott vannak, az előadott indokolással a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a központi vásárcsarnokban egy Schmiedl Dániel nevű hentesmester egy a főútvonalon megüresedett, forgalmas helyet kapott bérbe anélkül, hogy azelőtt a csarnokban bérlő lett volna, holott a vásárcsarnoki szabályrendelet úgy intézkedik, hogy a megüresedő helyre elsősorban a régebbi bérlők tarthatnak igényt? Hajlandó-e a polgármester úr arról gondoskodni, hogy az a hely a szabályrendelet rendelkezése értelmében a legrégibb bérlőknek engedtessék át? !1305. Dr. Füredi Mór bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy a főváros közönsége nagy örömmel fogadta a főbb útvonalaknak villamos világítását és üdvözölte ezt mint a közigazgatás javulását és mint fényes, kézzel fogható és szemmel látható tanújelét a modern irányba való haladásnak. Azonban a fejlődés törvényei ezt az intézményt is fejleszteni kívánják és több irányban panaszok merültek fel amiatt, mert ezeket a villamos lámpákat igen korán, este 11 órakor elzárják. Most nyáron nem takarékoskodnak, mert 729-kor gyújtják meg, míg télen 5 órakor és épen az a hiba, hogy a tanács ugyanabban az időben fejezteti be az utak világítását télen mint nyáron, holott nyáron egészen más az esti élet Budapesten. Budapesten nyáron este nyüzsgő élet van az Andrássy-úton és a körutakon, a kiránduló emberek a különböző nyaraló helyekről későn jönnek be és Budapest ma már világvárosi allűröket ölt, nem lehet tehát megtartani azt a kisvárosias jelleget, hogy az éjjeli őr határozza meg, hogy mikor oltsák el a lámpákat. A főváros lakosságát nem fogja megterhelni az, ha nyáron ezeket az utakat egy órával tovább világítják meg. A következő interpellációt intézi tehát a tanácshoz : Hajlandó-e olyan irányban sürgősen intézkedni, hogy a nyári hónapokban, június, július és Az interpelláció közöltetik a polgármester úrral. Erről a polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő.
