Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

3. 1911. február 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 267

közgyűlés. 267. szám. 121 az épületet, annak berendezését és felszerelését Márkus Dezső költségére és veszélyére jókarba és használható állapotba helyezni. Ha Márkus Dezső testi vagy szellemi fo­gyatkozás miatt válnék képtelenné a szinház vezeté­sére, vagy elhaláloznak, helyette a szerződésbe Márkus Dezsőnek esetleges társai, amennyiben azokat ilyenekül a főváros tanácsa előzetesen el­ismerte, illetve végrendeleti örökösei beléphetnek. A szerződésbe ily módon belépő jogutódok a színházat csak oly alkalmas műértő egyén által vezet­hetik, akit ilyen megbízottul a főváros tanácsa írásban elfogad. Ha a fentnevezett jogutódok a szerződésbe belépni nem akarnának, vagy a szerződés átvállalása kérdésében felszólítás dacára nem nyilatkoznának, vagy a szerződés átvállalása iránti nyilatkozatot a fővárosi tanács által kitűzendő határidő alatt alá nem irnák, vagy a szinház vezetésére a főváros tanácsa által elfogadott műértő egyént meg nem bíznának, akkor a főváros a szerződést a fentmeghatározott módon és jogkövetkezményekkel felbonthatja. 18. Ha az épület földrengés, árvíz, vagy más elemi csapás, avagy háború vagy lázadás következ­tében szétromboltatnék, jogában álland Márkus Dezső­nek azt az eredeti tervek szerint az elpusztulástól számít: ndó két év alatt az első ízben építkezésre meg­állapított feltételek betartása mellett helyreállítani, illetve újra felépíteni és a szerződéses viszonyt folytatni; ha ezt tenni nem akarná, illetve két éven belül nem építene és a színházat újra meg nem nyitná, valamint abban az esetben is, ha a szinház jogerős hatósági intézkedéssel véglegesen bezáratnék, a szinháznyitási engedély érvénye és a szerződés megszűnik s az ingatlan tartozékaival, berendezésével és felszerelésé­vel egyetemben a főváros szabad rendelkezése alá jut. 19. Az építkezés befejezése után s illetve a szer­ződés tartama alatt bekövetkező esetleges kisajátítás esetén a megállapítandó kisajátítási kártalanítási árnak az épületre eső része Márkus Dezsőt, a telekért járó teljes kártalanítás pedig a székesfőváros tulajdonát fogja képezni. 20. Márkus Dezső köteles a telket és a rajta emelt épületet, valamint az épület összes tartozékait, berendezéseit és felszereléseit a felvett leltár szerint a bérleti idő megszűntekor teljesen kifogástalan jó­karban és a fővárosi állandó színházak igényeinek és szükségleteinek megfelelő és kifogástalan használ­ható állapotban a székesfőváros közönségének kor­látlan birtokába és kezelésébe igény és tehermentesen átadni. 21. Köteles Márkus Dezső az építési, használ­hatósági, játszási és netán szükséges egyéb hatósági engedélyeket, továbbá a házadómentességet saját költségén kieszközölni és az ezekkel járó díjakat sajátjából fedezni. 22. Ha a földmunkálatoknál vagy az építkezések folyama alatt a telken régiségek vagy .egyéb érték­tárgyak találtatnának, azok a fővárost illetik meg és Márkus Dezső által a fővárosnak szolgáltatandók be. 23. Márkus Dezső a telken vagy az épületen a szerződés tartama alatt a közhatóságok által kívánt bárminő oly intézkedést és munkálatot, amelyeket a mindenkori törvények és szabályrendeletek szerint az ingatlan tulajdonosa tartoznék végrehajtani, azonnal a saját költségén és minden megtérítés nélkül foga­natosítani köteles. 24. Ha Márkus Dezső ennek a szerződésnek valamely rendelkezését, kikötését vagy tilalmát meg­szegi, illetőleg az ellen cselekvés vagy mulasztás által vét, a főváros tanácsa jogosítva van Márkus Dezsőt esetről-esetre 3000 koronáig terjedhető szerződéses 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom