Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

20. 1910. október 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1474

516 1910. október 19-iki közgyűlés. 1473—1474. szám. A jelen határozatban foglaltak a főváros részéről uj vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható írásbeli szreződésbe fog­lalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részé­ről történt szabályszerű aláírása után válnak a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a tanács, a további intézkedések megtétele végett, az iratok kiadásával tárgyiraton értesítendő. !1474. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 89.570/1910— VI. sz. előterjesztése: az „Első magyar gazdasági gépgyár r.-t." kérvényére, a VI. ker. Póthi-uton fekvő *"?• c 2930/u hrsz., valamint az Angyalföldi­utonfekvő 2929/8 h 2930/11 hrsz. telek bérletének meghosszabbítása ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján az első magyar gazdasági gépgyár részvény társulat kérelmének helyt ad s ehhez képest az 1909. évi 685. kgy. számú, valamint az 1910. évi 340. kgy. számú korábbi határozatainak megfelelő módosítása mellett a VI. ker. Fóthi-ut, 29'^ 9/8 ^930/11 r-ni Lőportár-utca és Taksony-utca sarkán fekvő ——-£—— hrszámu 1000 négyszögöl kiterjedésű nemkülönben a VI ker. Angyalföldi-ut és Taksony-utca sarkán fekvő 29298 b 2930-" 1- hrszámu, 600 négyszögöl kiter­jedésű városi telkek 1911. évi január hó elsejétől számított 10 (tíz) egymásután következő évre évenkint és négyszögölenkint fizetendő 4 (négy) korona összesen tehát 6400 K, azaz Hatezernégyszáz korona évi bér fizetése ellenében, egyebekben pedig az eddigi bérleti felté­teleken kívül még a következő további feltételek kikötése mellett a fentnevezett részvénytársulatnak bérbe adja és pedig : 1. a telkeket, valamint az azokon netán emelendő épületeket, amelyeket a bérlő csakis a fővárosnak úgyis mint bérbeadónak elő­zetes írásbeli engedélye mellett létesíthet, a bérlő más célra, mint gyári célra még részben sem használhatja ; 2. a székesfőváros, kivéve az alábbi 8. pontban felsorolt eseteket nem mondhatja fel a meghatározott időre szóló bérletet; ha azonban a telkekre, avagy azoknak bármely részére oly közérdekű okból lenne szüksége, amelyre a törvény idegen tulajdonossal szemben kisajátítást engedélyez, ugy a fővárosnak joga van a bérleti szer­ződést akár mindkét telekre is, vagy a telkeknek szükséges részére mindenkor, bármikor érvényesíthető egy évi előzetes felmondással felbontani, a bérlő pedig köteles a telken, illetve telekrészen levő épületeket és berendezéseket a felmondási határidő lejártáig saját költségén és minden kártérítésre való igény nélkül eltávolítani és a telket, illetőleg telekrészt kifogástalanul elegyengetve és tiszta álla­potban a székesfővárosnak rendelkezésre bocsájtani; 3. a 6400 koronában megállapított évi bér negyedévi egyenlő és előleges részletekben fizetendő be a székesfőváros központi pénz­tárába; a készpénz bérösszegen felül tartozik a bérlő a bérlet egész tartama alatt a bérelt telket s az azokon netán létesítendő épületek után járó mindenkori összes állami és községi adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, vízdíjat és általában a burkolási és csatornázási járulékok kivételével minden egyéb közterhet, amely egyébként a telektulajdonost terhelné, a sajátjából viselni és azokat mint a bér­összeg járulékait esedékességük idejében pontosan megfizetni; 4. köteles a bérlő a szerződés aláírása előtt biztositékképen 3200 koronát készpénzben, esetleg takarékpénztári betétkönyvben vagy ovadékképes értékpapírban a székesfőváros központi pénztárába letenni, illetve esetleg meglevő biztositékát a fenti összegre kiegé­szíteni ; a biztosíték után a főváros kamatot nem fizet ; a biztosí­tékból a főváros magát a szerződésből eredő összes követeléseire nézve birói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti; a bármely okból leapadt biztosítékot a bérlő az alábbi 8. pontban megállapított jogkövetkezmények terhe alatt 8 napon belül teljes összegére kiegé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom