Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910
19. 1910. szeptember 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1396 - 1397 - 1398
1910. szeptember 28-iki közgyűlés. 1395—1398. szám. 4.89 seknek végleges törlését elrendeli és a további intézkedések megtétele végett tárgyiratokat a tanácsnak kiadja. !1396. Tárgyaltatott a tanács 61.200/1910— VI. számú előterjesztése: Perl Lipótnak, járdafoglalási ügyében hozott ker. előljárósági határozat ellen beadott felebbezésére. A VI. kerületi elöljáróság az 1910. évi május hó 14-én hozott 21.631. sz. elsőfokú véghatározatával megengedte Perl Lipót kávéháztulajdonosnak, hogy a VI., Andrássy-ut 11. sz. ház előtt a gyalogjárót 1960 méter hosszúságban és 3 méter szélességben a járdafoglalási szabályrendeletben meghatározott időtartamra a folyó évben kávéházi asztalok és székek kirakása céljára elfoglalhassa. Az elöljáróságnak ez ellen a véghatározata ellen Hatschek Emil budapesti lakos, akinek az emiitett kávéház' mellett üzlete van, törvényes határidőn belül fölebbezést terjesztvén elő, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az elsőfokú véghatározatot az alulirt napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés — a tanács idevonatkozó javaslatának az elfogadása mellett — a neheztelt elsőfokú véghatározatot részben megváltoztatja és Perl Lipótnak csupán 16 méter hosszú és 3 méter széles járdaterület elfoglalását engedi meg. A kiderített tényállás szerint ugyanis Perl Lipótnak a VI., Andrássy-ut 11. sz. házban levő kávéházi üzlete előtti gyalogjáró hosszúsága csupán 16 méter, az elöljáróság által engedélyezett további 360 méter hosszú járdaterület pedig a kérdéses háznak közvetlenül a kávéház mellett levő kapubejáróján túl fekszik, vagyis nem közvetlenül az üzlet előtt terül el. Minthogy pedig a járda'foglalásról szóló 602/1898. kgysz. szabályrendelet 1. §-a értelmében csakis az ott fölsorolt üzletek előtt fekvő járdáknak az elfoglalása engedhető meg és csak abban az esetben, ha az elfoglalás az üzleti és személyi forgalmat, valamint a közlekedést nem akadályozza, minthogy továbbá a szóbanforgó esetben megadott és az üzlet előtti járdán túl fekvő járdarész elfoglalására is jogosító engedelem alapján gyakorolt járdafoglalás a szabad közlekedést akadályozza, amennyiben a ház lakói csakis a kerítéssel körülzárt kávéházi terraszon át juthatnak lakásaikhoz — minthogy végül ez a járdafoglalás a fölebbező Hatschek Emil üzletének forgalmát is gátolja: az elsőfokú véghatározatot megváltoztatni és a szabályellenes járdafoglalást megszüntetni kellett. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen további fölebbezésnek van helye. A fölebbezés a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő és a másodfokú véghatározat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt az elsőfokon eljárt kerületi elöljáróságnál nyújtandó be. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesiti. !1397. Tárgyaltatott a tanács 66.706/1910— VI. számú előterjesztése: a m. kir. kincstárnak átírási- és engedelmi-díj ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. A közgyűlés a m. kir. kincstárnak a terhére az 1909. évi 3193. kszb. szám alatt előirt 4059 K 60 f l 0 /o-os fővárosi átirási- és engedelmi-díj törlése iránt előterjesztett kérelmét elutasító 1910. évi június hó 14-én 23.212/VI. szám alatt kelt tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja s a neheztelt tanácsi határozatot indokainál fogva másodfokulag ezennel helybenhagyja. Miről, a további intézkedések megtétele végett, a tanács az öszszes iratok kiadásával értesíttetik. !1398. Tárgyaltatott a tanács 68.727 1910— VI. számú előterjesztése: a m. kir. kincstárnak átirási- és engedelmi-díj ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. A közgyűlés a m. kir. kincstárnak a terhére az 1909. évi 3187. kszb. szám alatt előirt 9479 K 10 f 1%-os fővárosi átirási- és enge123
