Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910
18.1 1910. július 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1234 - 1235 - 1236
438 1910. július 6-iki k özgyűlés. 1233—1236. szám. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e célból a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. !1234. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 55.886/1910—11. számú előterjesztése: a VII. ker. Egressy-ut egy részének csatornázása ügyében. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a tanácsnak azt a bejelentését, hogy a VII. ker. Egressy-ut egy részének csatornázási munkálatait elrendelte. Az ezen munkára a számvevőileg felülvizsgált költségvetés szerint szükséges 4000 K költséget a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján a községi alap kiadási XXXIX. 2. cime (Csatornák építése — Mellékcsatornák) alatt történő elszámolás mellett az e cimen a már vállalatba adott csatornaépítéseknél elért árengedményekből még rendelkezésre álló 15.313 K terhére póthitelképen engedélyezi. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e célból a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. !1235. Elnök ur a közgyűlést 5 percre felfüggeszti és a szünet lejárta után azt újból megnyitja. !1236. Dr. Wildner Ödön tanácsjegyző ur Gelléri Mór bizottsági tag urnák a millenniumi alapítvány ügyében előterjesztett interpellációjára a következő választ adja meg : A millennáris alapítvány eredetére s ez ügy eddigi fejlődésére nézve a következőket állapítjuk meg: A magyar állam ezeréves fennállásának megünneplése alkalmából 1896. évi május hó 11-én megtartott ünnepi közgyűlés a tanács előterjesztésére 607. sz. a. egyhangú határozatkép kimondotta: hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére a nemzeti közörömben való őszinte részvétének, lelkesedésének és a nemzettel való legbensőbb együttérzésének kifejezésére nemzeti, kulturális és közjótékonysági célok megvalósítására hivatott alapítványokat létesít; továbbá, hogy ezen alapítványok céljaira a nagy alkalomhoz méltó mérvben egy millió forintnyi összeget szavaz meg. Egyúttal felhívta a tanácsot, hogy az alapítványok részletei és életbeléptetése módozatai tekintetében konkrét javaslatát mielőbb terjessze a közgyűlés elé. E javaslatok előkészítésére egy külön bizottság küldetett ki, amelynek előterjesztésére az 1898. évi 821. sz. közgyűlési határozattal a közgyűlés az 1899-iki költségvetésbe fölvett 40.000 forintot, mint az alapítvány 4°/o-os kamatját azzal, hogy addig is, mig az alapítványi összeg hovaforditása tekintetében végleges határozat lesz hozható, a költségvetésileg előirányzandó kamatos összegnek az alapítvány létesítését kimondó határozat intenciójához hiven és a felmerülő szükséghez képest leendő felhasználása iránt tegyen megfelelő időben javaslatot. Azontúl évenkint 40.000 frt, azaz 80.000 K kamat tétetett félre, illetve költségvetésileg előirányztatott és zárszámadásilag fenntartatott ugy, hogy ma a rendelkezésre álló összeg 960.000 korona. Az 1898 : 821. sz. közgyűlési határozat folytán több kulturális és jótékony intézmény folyamodott a kamatokban való részeltetésért, azonban a tanács a kiküldött ad hoc bizottság javaslatára előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy e kérelmeket mellőzze, mert az alapítványból oly nagyobb, a rendkívüli alkalomhoz méltó egységes intézmény létesítését tervezi, mely mind a két kitűzött célt, t. i. a kulturálist és humanitáriust egyaránt szolgálná s ebből a szempontból leginkább célravezetőnek tartja az alapítványnak népkönyvtárakkal kapcsolatos és nemzeti irányban fejlesztendő munkásotthonok felállítására és fenntartására fordítani. Ennek az intézménynek céljait, tervezetét és szervezetét magában foglaló részletes prograram kidolgozását el is rendelte. A közgyűlés ezt a bejelentést 1900. évi március 16-án
