Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910
11. 1910. április 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 695 - 696
240 1910. április 13-iki közgyűlés. 694—696. szám. balparti üzletvezetőségének az V. ker. Árbóc-utcában levő „ Lipót városállomás"-épület, az V. ker. Meder-u. 7. sz. a. levő 8. sz. őrház és az V. ker. Nádor-utca 56. sz. ház után a vízművek igazgatósága által 1908. évi augusztus hó 1-én 43/286., 393/534., 438/584. és 439/584. sz. a. kibocsátott négyrendbeli fizetési meghagyással az 1908. év III. negyedére összesen kivetett 672 K 80 f vizdíj leszállítása, illetőleg a vizszolgáltatási szabályrendelet 35. §-ában meghatározott 50%-os vizdíjkedvezmény alkalmazása iránt előterjesztett kérelmét, helybenhagyván, az V. ker. elöljáróságnak e részben illetéktelenül hozott 29.298/908. sz. véghatározatát, a közgyűlés a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1909. évi szeptember hó* 21-én 3499. sz. a. hozott végzése következtében, mely végzés az üzletvezetőség által beadott panaszt felebbezésnek minősítette és határozathozatal végett a közgyűlés elé utalta, mai napon felülvizsgálat alá vette és annak eredményéhez képest a következő véghatározatot hozta: a közgyűlés a tanács véghatározatát, megokolásánál fogva helybenhagyja, annyival is inkább, mert egyrészt a m. kir. közigazgatási bíróság 1909. évi május hó 25-én hozott 1220. sz. Ítéletével megállapította, hogy a m. kir. államvasutak épületei és telepei nem tartoznak azon ingatlanok közé, amelyek után kedvezményes vízdíjat igényelni lehetne s mert másrészt a közgyűlés az 1908. évi október hó 14-én 1638. sz. a. hozott és 83.093/909. sz. a. a m. kir. belügyminiszter ur által is helybenhagyott véghatározatával a m. kir. államvasutaknak összes ingatlanaira nézve már arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok után kedvezményes vízdíjat engedélyezni nem hajlandó. Erről a tanácsot a közgyűlés, további intézkedés végett, értesiti. !695. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 14.750/1910— III. számú előterjesztése: az I. ker. Hantos-uton fekvő Szelke-féle ingatlanrész kártalanítási árának fedezete ügyében. A közgyűlés a középitési bizottságnak a tanács által pártolt javaslata alapján hozzájárul ahhoz, hogy az I. ker. Németvölgyben (12|li_12|72.) hrgz a fekvő ég g .^ ray paJné ^ gzül gzeJke p etrone l Ia) Szelke Gyula, Szelke Sarolta, Szelke Hajnalka, az özv. Potoczek Jánosné, szül. Stefezius Hajnalka által képviselt kk. Szelke József és az özv. Szelke Árpádné, szül. Turner Margit által képviselt kk. Szelke Béla és Szelke Árpád tulajdonában levő ingatlanból szabályozás 00 • céljára eleső összesen 253^ négyszögölnyi terjedek kisajátítási egyezség utján megszereztessék, s hogy e terjedőkből az ingyen átengedendő részeken felül fennmaradó 7^, négyszögölnyi terjedek után az ingatlantulajdonosok négyszögölenként 40 koronával számítva kártalaníthassanak. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által pártolt javaslata alapján a fenti összesen 312, azaz Háromszáztizenkettő koronát kitevő kártalanítási ár fedezetéül a kisajátítási alap 1909. évi kiad. VII. fej. (Terjedékek beváltása) alatt történő elszámolás mellett, az ugyanott előirányzott 266.320 K átalányösszegből még rendelkezésre álló 63.892 K összeget jelöli ki. Erről a közgyűlés a tanácsot tárgyiraton értesiti. !696. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 48.263/1910— III. számú előterjesztése: a III. ker. Lajos-utcában fekvő Lesch--Beöszeféle ingatlanok kisajátítási árának fedezete ügyében. A középitési- s a pénzügyi és gazdasági bizottságoknak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatai alapján a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a III. ker. Lajos-utcában (102/1. 102/2.) hrsz. a. fekvő s Lesch Károly és kisk. Beösze Irma tulajdonában levő 221ÍÍ> négyszögöl kiterjedésű ingatlanság utterület céljára kisajátítási egyezség utján 54.000 (Ötvennégyezer) koronáért megszereztessék.
