Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910
10. 1910. március 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 592 - 593 - 594 - 595 - 596
^910. március 30-iki közgyűlés 596. szám. 207 való bekebelezése azonban csak akkor engedtetik meg, ha a vevő a vételár 10 ö /o-át és a vételárhátralék után járó első félévi 5°/o-os kamatokat, továbbá a telket a múltból terhelő burkolási és csatornázási járulékokat, nemkülönben az átírási- és engedelmi-díjat a fővárosnak megfizette, a kincstári vagyonátruházási illeték lefizetését pedig igazolja ; 3. köteles vevő egyesület a telket a szerződés jóváhagyásától számított legkésőbb 3 (három) év alatt beépíteni s az épületet a használatnak átadni, ha-~ezt bármi okból nem tenné, jogában álland a fővárosnak a telket — az addig befizetett vételári részletek kamat nélküli visszatérítése mellett — tulajdonába és birtokába visszavenni és a vevő tulajdonjogának töröltetése mellett a telek tulajdonjogát — az egyesület költségére — a saját nevére bekebeleztetni, mindezt anélkül, hogy az egyesület az ingatlanba befektetett értékért megtérítést vagy bármi címen kártérítést igényelhetne, sőt köteles az egyesület ebben az esetben a tulajdonjognak a főváros javára leendő átírása után járó összes vagyonátruházási illetékeket és átirási-díjat a fővárosnak megtéríteni, illetve megfizetni; 4. a telket a szerződés aláírásától számítandó 50 esztendeig, illetve addig, mig a telek vételára és annak kamatai a fővárosnak meg nem fizettetnek, a vevő egyesület a főváros előzetes engedélye nélkül el nem idegenítheti; az ezen, valamint a 3. pontban körülirt korlátozás a tulajdonjognak a vevő javára történendő telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg a székesfőváros javára feljegyzendő; 5. amennyiben a vevő egyesület épitési kölcsönt kívánna felvenni, a főváros kilátásba helyezi engedélyét ahhoz, illetve meg fogja engedni azt, hogy a kölcsön a telekre a főváros javára á telekvételári hátralék és ennek 5°/o-os kamatai erejéig bekebelezendő zálogjogot megelőző rangsorozati elsőbbséggel kebeleztessék be, kiköttetik azonban, hogy az épitési kölcsön, amelynek mérvét, illetve számszerű összegét a főváros tanácsa lesz jogosítva megállapítani, a telekérték és az épitési terv és költségvetés szerint beépítendő költség összegének együttesen 60 (hatvan) százalékát meg nem haladhatja; 6. a -szerződés megkötésével, a tulajdonjognak és a zálogjognak telekkönyvi bekebelezésével, s az utóbbinak annak irlején való törlésével, nemkülönben a tulajdonjogi korlátozásoknak telekkönyvi feljegyzésével felmerülendő mindennemű költséget, valamint a vagyonátruházási illetékeket és átiratási-díjakat, úgyszintén a vételári részletekről és kamatokról szóló nyugták bélyegköltségét, továbbá a telekkönyvileg bekebelezett vételárhátralék mindenkori kamatjai után fizetendő állami tőkekamat-adót és ennek járulékait, végül az ingatlant terhelő és annak átadását, illetve az egyesület részére történő rendelkezésre bocsátását követőleg esedékessé váló mindennemű állami és községi adókat és közterheket az egyesület a sajátjából köteles viselni. Az adás-vétel a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható Írásbeli szerződésbe foglalandó s az eladás csakis ennek megtörténte s a szerződésnek a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra kötelezővé. A fent körülirt ingatlan eladása, után a telekből fennmaradó s a szomszédos 1091. hrsz. fővárosi telek felé eső 4774 D-ölnyi sáv az utóbb emiitett telekhez lesz csatolandó s azzal egyesítendő lesz. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e célból a tárgyiratok kapcsán a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. Végül megállapíttatik, hogy a jelen határozat, meghozatalánál a törvényhatósági bizottság tagjai az 1872 : XXXVI. t.-c. 60. §-ában meghatározott számban jelen voltak és hogy ezen határozathoz a jelenlevőknek több mint 2 /3-a, nevezetesen a jelenlevők valamennyien hozzájárultak.
