Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910
9.1 1910. március 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 518
1910. március 16-iki közgyűlés. 517—518. szám. 185 részére felállítandó otthon építésére fordíthatja. Az építési segélynek rendeltetésszerű felhasználását az egyesület az építkezés befejezte után 6 hónap alatt igazolni tartozik. 2. Az egyesület kötelezi magát, hogy az otthont alapszabályszerű céljainak s a modern gyógypedagógiai követelményeknek megfelelően az 1914. év végéig felépiti, berendezi és a használatnak átadja. 3. Az egyesület az otthont kizárólag az alapszabályaiban meghatározott célra, nevezetesen arra használhatja, hogy ott testileg nyomorék gyermekeket — vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül — testileg és szellemileg kiképezzen, ellátásban, orvosi kezelésben és nevelésben részesítsen és mesterségre oktasson. 4. A főváros kiköti, hogy az otthonban ápolt gyermekeknek legalább 73-ad része budapesti illetőségű, vagyontalan szülők gyermeke legyen, akiket ingyenes ápolásban és nevelésben kell részesíteni. 5. Ha az egyesület az építési segélyt, habár csak részben is, nem a nyomorék gyermekek otthona építésére fordítaná, ha az egyesület az otthont a 2. pontnak megfelelően 1914. év végéig fel nem építené, be nem rendezné s a használatnak át nem adná és állandóan fenn nem tartaná, ha az otthon épületét — habár csak részben is — nem a 3. pontban meghatározott célra használná vagy az épület használatát másra ruházná át, az épületet bérbeadná, vagy eladná és helyette másutt hasonló uj otthont a nyomorék gyermekek részére fel nem állítana, ha az egyesület a 4. pont rendelkezését meg nem tartaná, ha az egyesület működése meghatározott rendeltetésének meg nem felelne, ha az egyesület megszűnnék, ugy köteles az egyesület az 52.000 K építési segélyt a székesfővárosnak azonnal visszafizetni s azt a székesfőváros az egyesülettől behajthatja. 6. Az egyesület megengedni tartozik, hogy az előző pontban megállapított kötelezettséget a székesfőváros az egyesület VII. ker. Mexikói-ut i??t^~ és — 6 ~ 1862- hrsz. ingatlanaira, mint tulajdonjogi korlátozást feljegyeztesse s egyidejűleg e kötelezettség biztosításául a zálogjogot 52.000 K erejéig bekebelezze. Ezt a zálogjogot legfeljebb egy 150.000 K-ig terjedhető építési kölcsön előzheti meg. A kötendő szerződés összes bélyeg- és illetékköltségeit, a tulajdonjogi korlátozás és zálogjog bekebelezésével egybekötött költségeket az egyesület tartozik viselni. A megszavazott épitési segélyt a székesfőváros a telekhasználati jogról való formális lemondás s az építkezés tényleges megkezdése után két egyenlő részletben fogja az egyesületnek kifizetni és pedig az első 26.000 K-ás részletet 1911-ben, a fővárosi költségelőirányzatnak belügyminiszteri jóváhagyása után, ha addig az egyesület az építkezést tényleg megkezdette s ezt a tanácsnál igazolja, a második 26.000 K-ás részletet pedig 1912-ben, ugyancsak a költségvetés jóváhagyása után, ha addig az épület falegyene eléretett. A segélyrészletek az 1911. és az 1912. évi költségvetésben lesznek előirányzandók. Ez a határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, azt a közgyűlés felterjeszti a m. kir. belügyminiszter úrhoz. !518. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 17.481/1910— VI. számú előterjesztése: a balparti vigadó-épületben szükséges átalakítások költségfedezete ügyében. A pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács egybehangzó javaslatának elfogadásával a közgyűlés az V. ker. vigadó-épületben szükséges tatarozási és átalakítási munkálatokat 29.800 K költséggel elrendeli. Az ilykép engedélyezett 29.800 K költségösszeg a f. é. érvényes költségelőirányzat községi alap kiad. XCIII. (Kisebb uj építkezések, pótépitkezések és nagyobb átalakítások) fejezete alatt történő el47
