Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909
3. 1909. február 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 315 - 316 - 317 - 318
78 1909. február 3-iki közgyűlés. 314—318. szám. központi kir. járásbíróságnak területi elhelyezése kérdését illeti, a közgyűlés a tanács javaslatának elfogadásával határozatilag kimondja, hogy miután a közgyűlés az igazságügyi miniszter ur felhívására ebben a kérdésben már három izben adott óhajának kifejezést, ennek a kérdésnek újból való tárgyalását szükségesnek nem tartja. !315. Az elnöki tisztet Rózsavölgyi Gyula alpolgármester úrtól Fülepp Kálmán főpolgármester ur veszi át. !316. Bittner János törvényhatósági bizottsági tag ur bővebb ' indokolás kíséretében a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: „Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a husszemle szabályrendelet életbeléptetésével oly intézkedések léptek életbe, amelyek a főváros husélelmezését nagyon károsan befolyásolhatják, ha sürgős intézkedés nem történik? Hajlandó-e a polgármester ur arról gondoskodni, hogy a fővárosi tanács szakszerű és gyors előterjesztésével a szabályrendelet akként módosíttassák, hogy egyrészt a magyar huskereskedelem, de főképen a főváros husélelmezése kárt ne szenvedjen?" Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő; !317. Kasics Péter törvényhatósági bizottsági tag ur mindén indokolás nélkül a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: „Hajlandó-e a t. polgármester ur a központi vásárcsarnoki kisvágók és kisbizományosok felebbezését a húsnak kilónként való kimérése tárgyában a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni, esetleg az erre vonatkozó tilalmat saját hatáskörében visszavonni?" Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !318. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 264.292/1908—1. számú előterjesztése: az V— VI. ker. egyesitett anyakönyvi hivatalnak szétválasztása ügyében. A közgyűlés a tanácsnak s a jogügyi bizottmánynak egybehangzó javaslatában kifejtett indokok figyelembe vételével az V. közigazgatási kerületben önálló állami anyakönyvvezetőségnek létesítését a maga részéről is szükégesnek találván, a pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztésének mellőzésével, s a tanács részben módosított javaslatának elfogadásával határozatilag kimondja: 1. hogy jelenleg az V. és VI. közigazgatási kerületeket magában foglaló V— VI. anyakönyvi kerületből az V közigazgatási kerület kihasittassék, s a kihasított V. közigazgatási kerületre kiterjedő illetékességgel egy uj, önálló állami anyakönyvvezetőség állittassék fel és hogy ezen uj állami anyakönyvi hivatal az V. ker. elöljáróság épületében helyezendő el. Éhez képest figyelemmel az 1894 :XXXI1I. t.-c. 3. §-ának rendelkezéseire, felkéri a közgyűlés a m. kir. belügyminiszter urat, hogy a fentiek szerint kihasított V. közigazgatási kerületre vonatkozólag a székesfőváros területén egy uj anyakönyvi kerületet megállapítani, s azt ugy a közönség könnyebb tájékozódása, mint a területi beosztással való egyöntetűség szempontjából „budapesti V-ik anyakönyvi kerület"-nek elnevezni méltóztassék. 2. Az uj anyakönyvi hivatal személyzeti létszáma — nj állások szervezése nélkül — a következőkben áílapittatik meg: egy anyakönyvvezető, egy anyakönyvvezető első helyettes, egy anyakönyvvezető helyettes (irodasegédtiszt), egy ideiglenes hivatalnok és egy szolga. Az V. közigazgatási kerületnek a mai V— VI. anyakönyvi kerületből való kihasitása folytán bekövetkező munkacsökkenés címén az
