Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

21. 1909. november 24. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1991 - 1992

1909. november 29-iki közgyűlés. 1992. szám. 667 „utasittatik a tanács, hogy tegye tanulmányozás tárgyává a „submissió" intézményt, amelynek értelmében egyes kisebb munkák árlejtés nélkül, a tanács és a szakhivatalok által megállapított, a forgalomban szokásos munkabérért a kisiparosoknak adatnának ki"; „tekintettel arra, hogy a város rendszertelen külterjes fejlődése, amint egyrészt a fővárosra nézve nagy anyagi áldozatokkal jár, még azzal a helyrehozhatatlan hátránnyal is bir, hogy oly városrészek keletkeznek, melyek sem egészségügyi, szépészeti, sem közlekedési, sem a többi városfejlődési szempontoknak meg nem felelnek : tegyen a tanács kellő tanulmányozás után előterjesztést az iránt, miként lehetne ezen még mindig terjedő és fokozódó bajokat megakasztani és a város külterületén lévő telektömbök megszerzése és ott közparkok és közművek létesítése és a telkek parcellázása által a városfejlődésnek a helyes irányát megszabni"; a közgyűlés tárgyalás és javaslattétel végett a tanácsnak kiadja. Pető Sándor dr. bizottsági tag urnák az általános vita során tett alábbi három indítványát: „tekintettel arra, hogy a főváros közönségének tűzoltási rendes kiadásai a folyó évi rendes költségvetés szerint is 887.635 K-t tesznek ki és hogy ezen kiadások növekedése a jövőre nézve várható; tekintettel arra, hogy a jól szervezett és költséges tűzoltási intézmény működésének közvetlen hasznát első sorban a tüzbiztositó társaságok látják és figyelemmel arra, hogy ezen társaságok a tűzoltási intézményhez semmiféle áldozattal nem járulnak és ezen képtelen helyzetet akarja megjavítani a tűzoltási járulék ügyében a főváros által már régebben meghozott, de a belügyminiszter ur részéről még eddig jóvá nem hagyott szabályrendelet: utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy felirat utján sürgesse meg a tűzoltási járulékokra vonatkozó szabályrendelet jóváhagyását"; „tekintettel arra, hogy a vasúti hálózatok kiépítése az utóbbi években fennakadást szenvedett és különösen sok mulasztást kell pótolni e részben a főváros külső részein és másodrendű területeken és utcákon, tekintettel arra, hogy a lakásviszonyokat is kedvezően befolyásolja a vasúthálózatok kibővítése és a külső részekre való kivitele: utasítja a közgyűlés a tanácsot oly irányú tevékenységre és kezdeményezésre, hogy különös figyelemmel a főváros külső részeire, továbbá a város belső részeiben is vasutat nélkülöző utcákra, a meglévő földfölötti és földalatti vasúthálózatok kibővittessenek és uj vonalak nyittassanak; amennyiben pedig a fővárossal szerződéses viszonyban lévő vasúttársaságok a közönség érdekeinek ilyen kielégítésére hajlandók nem volnának, elvárja a közgyűlés a tanácstól, hogy a főváros költségén a főváros tulajdonát képező vasutvonalakat maga épít fel; egyúttal felhívja a közgyűlés a tanácsot, hogy keressen utat és módot arra, hogy a vasúttársaságok árszabályai, menetárai és a szakaszhatárok a közönség javára revideáltassanak, továbbá, hogy más világvárosok mintájára a korán reggel és késő este közlekedő nagyközönség részére olcsóbb, úgynevezett munkásjegyek kiadassanak"; „figyelemmel a főváros háztartásának rendezéséről szóló törvényre és különös tekintettel az V., VI. és III. kerületek kültelki érdekeire, fölhívja a közgyűlés a tanácsot, hogy a kormánynál sürgesse meg az Ó-Buda-Hungária-köruti dunahid fölépítését"; a közgyűlés tárgyalás és javaslattétel végett a tanácsnak kiadja, ellenben a nevezett bizottsági tag urnák az általános vita során tett ama inditványát, amelynek értelmében utasittassék a tanács az üres telkek és a részben beépített telkek megadóztatására vonatkozó szabályrendelet előterjesztésére, a közgyűlés mellőzi. Baránszky Gyula dr. bizottsági tag urnák az általános vita során tett alábbi inditványát: „utasítja a közgyűlés a tanácsot, tegyen mielőbb javaslatot az