Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

20. 1909. november 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1977 - 1978 - 1979 - 1980

656 1909. november 17-iki közgyűlés. 1980. szám. 14. Kábel átmeneti szekrények, transformatorszekrények csinos kivitelben készítendők, elhelyezés előtt ezekről a mérnöki hivatalhoz rajz mutatandó be. 15. A vezetéket légköri kisülés ellen megfelelő óvóberendezéssel kell ellátni, mely berendezés többszöri kisülés után is tartsa meg védőképességét. 16. A nagy- és kisfeszültségű vezetékeknek telefon vagy távírda vezetékekkel való keresztezését és párhuzamos vezetését szabályozó s a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 1905. évi január hó 16-án kelt 85.672. sz. rendelkezésében foglaltak még fentieken kivül betartandók. 17. A tartóoszlopok helyei a mérnöki hivatallal és az I. ker. elöljárósággal együttesen állapittatnak meg, a tényleges kivitelről pedig az 1888. évi 31. t.-c. értelmében pontos helyszínrajzot kell mindkét helyen bemutatni. B) A secundar légvezetékekre nézve kiköttetik, hogy : 1. Az áramvezető huzalok csak annyira feszithetők meg, hogy 25° C hőmérsék mellett is abszolút szilárdságuknak legfeljebb Vs-re legyenek igénybevéve. 2. A huzaloknak oly minőségüekuek és méretűeknek kell lenniök, hogy áramokozta felmelegedésük legnagyobb megterheltetés esetén se legyen a paraffin olvadási hőmérsékénél nagyobb. 3. A huzaloknak oly minőségüeknek kell lenniök, hogy szakitási szilárdságuk 300 kgr.-nál kisebb ne legyen. 4. A huzalok az egyes támasztó pontokon akképen erősítendők meg, hogy azokról viharos időben se eshessenek le. 5. A huzalok, valamint az esetleg a vezetékhálózatban szükséges készülékek ugy alkalmazandók, hogy azokhoz külön e célra szolgáló segédeszközök igénybevétele nélkül hozzájutni ne lehessen. 6. A vezeték oly villámhárító berendezéssel látandó el, mely ismételt kisülés után is biztosan működik. 7. A huzalok olykép szerelendők, hogy általánosságban a legalsó huzal legmélyebb pontjának földfeletti magassága 5 m., utkeresztezéseknél legalább 6 m. legyen az úttest legmagasabb pontja felett, hacsak az iránynyom bejárásánál az ugyancsak az iránynyom leírásánál részletezett speciális magasságok ki nem köttetnek. 8. A támasztóoszlopok ugy méretezendők, hogy törés ellen fánál l()-szeres, vas felhasználásánál 5-szörös biztonságot nyújtson. A méretezésnél négyszögméterenként 150 kgr. maximális szélnyomás veendő alapul. 9. Az oszlopok egymástóli legnagyobb távolsága 40 méter lehet. 10. A tartóoszlopok helyei a mérnöki hivatallal és az I. ker. elöljárósággal együttesen állapittatnak meg, a tényleges kivitelről pedig tartozik engedélyes mindkét helyen pontos helyszínrajzot bemutatni. C) Az egész vezetékhálózatra általánosságban kiköttetik, hogy: 1. Ha az élőfák kímélése szempontjából szükséges, ugy az oszlopok azon nyomvonalakon, ahol a fasorok vannak, nem a fák törzseinek vonalában, hanem lehetőleg attól oldalvást állitandók fel. Ahol pedig az oszlopsornak a fasorhoz képest való ilyen eltolása még nem volna elegendő a fák kímélésének biztosítására, ott az oszlopok tetején kinyúló oldalkarok alkalmazandók, melyeknek segítségével a vezeték a fák lombozatától távolabb tartható, mintha az közvetlenül az oszlopokon alkalmazott szigetelő tartókon nyerne elhelyezést. Ha netalán egyes helyeken mégis szükség volna 10 méteres oszlopmagasságra, ugy ott ily oszlopok alkalmazandók. 2. Az oszlopok helyét, oldalkassal való megtoldásának vagy esetleg 10 méter magas oszlopok alkalmazásának szükségességét az