Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

18. 1909. október 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1909. október 20-iki közgyűlés. 1661. szám. V. FEJEZET. A nevelési díjról. 28. §. A nyugdíjképes vagy nyugdíjas állapotban elhunyt fővárosi alkalmazottak törvényes vagy törvényesített gyermekei, amennyiben atyjuk tényleges szolgálata alatt vagy azelőtt, vagy pedig nyugdíjas állapotában születtek, úgyszintén utószülött gyermekei nevelési díjban részesülnek. Nyugdíjképes vagy nyugdíjas nő hátramaradt gyermekei részére a nevelési díj akkor is jár, ha atyjuk még életben van. Nem nyugdíjképes állapotban elhunyt, vagy végkielégítésben részesített alkalmazottak árvái nevelési díjra igényt nem tarthatnak; ha azonban a nem nyugdíjképes állapotban elhunyt alkalmazott hátramaradt kiskorú gyermekei teljesen árvák és vagyontalanok, ők is ugyanabban a végkielégítésben részesitendők, amely a jelen szabályrendelet 24. §-a értelmében az özvegynek jár. 29. §. A nevelési díj félárváknál egyenként az elhunyt szülő nyugdíjának s illetőleg azon összegnek 10"/o-a, amelyre az illető nyugdíjszeiű ellátása ©setén igényt tarthatott volna. Teljesen árvák az előbbi pontban meghatározott nevelési díj kétszeresét kapják. A teljesen árva gyermeket, ha nemcsak atyja, hanem anyja is a főváros szolgálatában állott, a nevelési díj külön-külön mindkét szülő után teljes mértékben megilleti. A teljes árvákat megillető nevelési díjban részesitendők a 33. §-ban megállapított koruk eléréséig az oly gyermekek is, akiknek anyja házassági elválás, saját hibája, vagy férjhezmenetele miatt özvegyi díját elvesztette vagy ellátást nem is nyert. 30. §. A nevelési díj a tiszti létszámhoz tartozó alkalmazottak árváira nézve, még pedig a félárváknál egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 400, 10—14 éves koráig 600, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 800 koronánál többre, — teljesen árváknál pedig egyenkint a kiskorúak 9 éves koráig 600, 10—14 éves koráig 900, 15 éves korától 20, illetőleg 24 éves koráig 1200 koronánál többre soha nem terjedhet. 31. §. Az összes hátrahagyottak ellátási járandóságának évi összege, hozzászámítva az özvegyi díjat is, nem haladhatja felül az elhalt alkalmazottnak nyugdíját s illetőleg azt az összeget, amelyre az illető nyugdíjszerű ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az ezen felül esetleg mutatkozó többlet az özvegyi díjból és a gyermekek nevelési díjából arányos részekben levonandó. 32. §. Teljesen szülőtlen s egyszersmind vagyontalan árvák, valamint olyan vagyontalan félárvák, akiknek anyja a gyámi tiszttől elmozdittatott, a részükre kirendelt gyám, gondnok vagy az illetékes gyámhatóság kérésére a székesfőváros által fenntartott árvaházakban neveltetnek, feltéve, hogy ez ellen az intézeti alapszabályok értelmében életkoruk tekintetében vagy más szempontból akadály nem forog fenn. A székesfőváros által fenntartott árvaházakban nevelt árvák nevelési díja az árvaházi nevelés tartama alatt a községi alapból az illető árvaház pénzalapjába átutalandó.